Kormányzati politikusok rokonainak/barátainak kinevezése vagy kitüntetése után a politikai támadás szinte borítékolható. Még ha jogilag nem is kifogásolható a döntés, a kiválasztási folyamatba a közvélemény nem láthat bele, így nem is cáfolható az a vád, hogy a kiválasztás nem szakmai, hanem rokoni alapon történik – hangsúlyozza Krekó Péter. A Political Capital vezető elemzője hozzátette: ebben az esetben mindig az aktuális kormányzatnak kell eldöntenie, hogy vállalja-e az ilyen döntéssel járó jelentős politikai kockázatot. „Ráadásul jelen helyzet a kormányzat számára további rizikót jelent azért is, mert Szilvásy György hónapok óta reflektorfényben áll az ellenzék támadásai miatt, és éppen a napokban volt téma a sajtóban a kancelláriaminiszter öccse, Szilvásy Péter által működtetett Kormányzati Tanácsadó Jósda is” – emelte ki a szakértő. Krekó Péter a FigyelőNetnek elmondta: a rokonok kinevezése miatti botrányok rendkívül gyakoriak más demokratikus országokban is. Bill Clinton például első elnöki ciklusa elején, 1992-ben feleségét, Hillary Clintont nevezte ki a Nemzeti Egészségügyi Reform Elnöki Munkacsoport vezetőjévé, amiért rengeteg bírálatot kapott a republikánusoktól.
Jogilag korrekt döntések
A Szilvásy-család körül kirobbant botrány: bár erkölcsileg kifogásolható, jogilag azonban nem ütközik a miniszter testvérének kinevezése összeférhetetlenségi szabályba. „A konkrét esetben akkor lenne összeférhetetlenség, ha Szilvásy György nevezte volna ki öccsét, Szilvásy Istvánt, ez azonban nem így történt. A honvédelmi miniszter hatáskörén belül, pályázaton döntött, alaki szempontból mindenképpen törvényesen. A mai Magyarországon azonban minden és mindenki politikai tetemre hívható, így szükségszerű volt, hogy ebből botrány lesz” – mondta Kolláth György a FigyelőNetnek. Az alkotmányjogász hangsúlyozta: jogilag egy miniszter hozzátartozójának kinevezése akkor kifogásolható, ha saját hatáskörben dönt családtagja javára, vagy saját gazdasági érdekeit szolgálja.
Az MDF-kormány még „ártatlan” volt
A rendszerváltást követő években nem volt jelentős, kormánytagok családját vagy ismerőseit érintő korrupciós botrány. Az MDF-kormány alatt egyedül Boross Péter fiával kapcsolatban merültek fel kétes ügyletek, amelyeket mind a bíróság, mind a nyilvánosság előtt sikerült tisztázni. A hasonló jellegű botrányok leginkább az Orbán- és a Medgyessy-kormány idején uralták a közéletet.
A Horn-kormány időszakára családtagok helyzetbehozása szintén kevéssé volt jellemző, csupán két komolyabb ügyre derült fény: Magyar Bálint akkori művelődési és közoktatási miniszter Kuncze Gábor testvére kiadóját bízta meg tankönyvek forgalmazásával. A másik ügy Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez köthető, akinek közbenjárására a zsurki vodkagyár 80 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Területfejlesztési Alapból, miközben komoly összegekről szóló kölcsönöket vett fel a Gazdasági Alapból és a Magyar Fejlesztési Banktól is. A miniszter a fideszes interpellációra csak azzal tudott reagálni, hogy a kölcsönök nem lépték túl a megengedett, jogszabályban előírt keretet.
A családi ügyek fénykora Orbánék alatt volt
Az Orbán-kormány ideje alatt megszaporodtak a kormánytagok családtagjaival kapcsolatos korrupciógyanús események. A legemlékezetesebb az Orbán Viktor miniszterelnök apjához köthető bányák ügye, amelynek kapcsán felmerült, hogy bizonyos Fidesz-közeli cégek működésében összefüggés volt a párt számára végzett tevékenység és az Orbán-család vagyonszerzése között. Az Élet és Irodalomban közölt cikket a Fidesz bírósági úton többször is helyreigazításra kötelezte, de a helyreigazított részek általában nem érintették az írás főbb állításait.
Jellemző botránya az Orbán-kormánynak, hogy Mikola István egészségügyi miniszter pénzjutalommal is járó kitüntetést adományozott saját öccsének, Mikola Bálintnak. A miniszter öccse tulajdonosa volt annak a Magyar Gyógyszer Rt.-nek, amely az egy héttel korábbi határozat szerint jogosult lett a legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedő, a Hungaropharma Rt. megvásárlására. Az ellenzék oldaláról ennél nehezebben támadható intézkedés volt, amikor árvízvédelmi gátak épültek Oroszliszka és Sárazsadány mellett, ahol Orbán Viktor feleségének és a párizsi magyar nagykövetnek közös szőlője volt.
A gátépítés-ügynél lényegesen nagyobb visszhangja lett a Tokaj-hegyaljai borvidék milliárdos állami támogatásának, ahol Stumpf István akkori kancelláriaminiszter testvére bírt jelentős érdekeltségekkel. De az Orbán-kormánynak is meggyűlt a baja az állami könyvekkel: az ÁPV Rt. új igazgatója kinevezése után döntött arról, hogy a Kövér László testvére, Kövér Szilárd vezette Egyetemi Nyomda a korábbi évi egy-két könyv helyett ezentúl ennek százszorosát nyomhatja. Az új igazgató ezután kinevezte Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter feleségét marketingigazgatónak.
A korrupciógyanús ügyek árnyékában megesett, hogy a média bulváros túlzásokra ragadtatta magát, így lehetett botrány abból, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel közösségi tevékenységéért díjat kapott a Városmajori Gimnáziumban.
Torgyán mindent visz
Az Orbán-kormány legtöbb rokonnal és családdal kapcsolatos gyanús ügylete egyértelműen Torgyán József személyéhez kötődik. Az egykori földművelésügyi miniszter testvére, Sándor az önkormányzati választáson szenvedett vereség után a többek között az ÁPV Rt. és a Postabank tulajdonában álló ICN Magyarország Rt.-ben kapott tisztséget. Torgyán József fia, Attila, a Magyar Távirati Iroda Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Testületének alelnöke volt, illetve az OTP Travel Kft. jogtanácsosa. Hingyi Lászlóné, Torgyán József nászasszonya pedig a Szerencsejáték Rt. felügyelőbizottságának lett tagja, az ÁPV Rt. jelölésével.
Torgyán Attila és felesége, Hingyi Beatrix – Torgyán József miniszterségébõl profitáltak (Fotó: MTI)
A Torgyán-család története azonban nem ért véget: a pártelnök menye, Hingyi Beatrix középiskolai érettségivel lett tagja a MALÉV felügyelőbizottságának. Torgyán Hingyi Beatrix kinevezését azzal indokolta, hogy régi „légügyi dinasztia sarja”. Torgyán felesége, Cseh Mária unokatestvérét, Schrötter Leót a közraktározási feladatokat ellátó Concordia Rt. vezérigazgató-helyettésévé nevezte ki a Kisgazdapárt elnöke. Bencsikné Tóth Judit, Torgyán Attila ismerőse és barátja pedig az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának lett tagja.
Medgyessy barátai és üzletfelei
A Medgyessy-kabinet fontosabb korrupciógyanús ügyei nem a miniszterek családjához, hanem a miniszterelnök barátaihoz és vadásztársaihoz köthetőek. A legismertebb közülük Mudura Sándor vállalkozó, aki a Lotus Market befektetőcsoportjának tagjaként rendkívüli összegű, 10,6 millió eurós kölcsönt kapott hét éves futamidőre, az ellenzéki sajtó szerint kizárólag azért, mert a miniszterelnök barátja. Hasonló jellegű támadások kereszttüzébe került Medgyessy vadásztársa, Erős János is, akit a Magyar Fejlesztési Bank élére neveztek ki.
Arról, hogy a Medgyessy-kormány se maradjon gyanús családi ügy nélkül, a kultuszminiszter gondoskodott. Görgey Gábor kénytelen volt elismerni, hogy felesége a londoni dalestjeiért két ízben 100-100 ezer forintot kapott a Kulturális Intézetek Igazgatóságától. Görgey maga pedig 840 ezer forint honoráriumot tett zsebre a Magyar Állami Operaháztól egy szövegkönyvért. A kultuszminiszter azzal védekezett, hogy a szerződéseket a kinevezése előtt kötötték. Az ellenzék szerint viszont a kinevezés után fel kellett volna bontani azokat.
Gyurcsány és Kóka körei
Gyurcsány Ferenc barátai körül is voltak azonban kétes ügyek. A Fidesz 2005-ben hívta fel a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök korábbi üzletfele, Erdős Ákos érdekeltsége szerezte meg a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-t. Egy másik érdekeltsége pedig megnyerte azt a pályázatot, amely alapján ő készíthette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megbízása alapján a recepteket. Ezen felül az üzletember egyik cége nyerte meg a diákigazolványokkal kapcsolatos közbeszerzési pályázatot is.
A miniszterelnök anyósa, Apró Piroska is támadási felületet adott az ellenzéknek: Gyurcsány sportminiszterré választásakor, 2003-ban lemondott ugyan a Budapest Airport igazgatósági elnöki posztjáról, a Postabank felügyelőbizottsági elnöki székéről azonban nem.
A Heti Válasz áprilisban pedig Kóka János kapcsolatait boncolgatta. A hetilap állítása szerint a gazdasági miniszter több korábbi üzlettársa szerzett posztot a tárca alá tartozó Állami Autópálya-kezelő Zrt.-nél, vitorlázópartnere pedig az útdíj-projekt vezetője lett 2005-ben, igaz, még ugyanebben az évben le is köszönt a posztról.
A Szilvásy-klán
A két Gyurcsány-kormány működése alatt tehát nem a Szilvásy-ügy az első „mutyigyanús” botrány, ám kétség kívül ez volt a leghangosabb. Május 29-én a kancelláriaminiszter testvérét, Szilvásy Istvánt nevezték ki az Állami Egészségügyi Központ főigazgatójának. A mamutkórház élére hét pályázat érkezett, és szakmai szervezetek szerint helyes, megalapozott döntés született. A versenyben alulmaradt két másik pályázó egyébként szintén kapott pozíciót az új intézményen belül. Az ügynek mindenesetre különös pikantériát ad, hogy nemrég derült ki: Szilvásy György másik testvére egy okkultizmussal is foglalkozó céget vezet, amely Kormányzati Tanácsadó Jósda néven ad tanácsot a kabinetnek döntéseihez. Igaz, ezért semmilyen ellenszolgáltatást vagy juttatást nem kap.
