Egy évvel ezelőtt válsághelyzet volt, a külföldi befektetők bizalma megrendült Magyarország iránt – mondta a FigyelőNetnek Csaba László. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint kétségtelen, hogy a fenyegető pénzügyi csőd veszélyét a Gyurcsány-kormány a meghozott intézkedésekkel elhárította. (Mint emlékezetes, többek között jelentős mértékben emelték a háztartási energia árát – s közben ez évtől átszabták a kedvezmények rendszerét -, növelték az adó és járulékterheket – így például a 15 százalékos forgalmi adókulcs 20 százalékra emelkedett, hogy az egyik legfontosabbat emeljük ki. – a szerk.)
Ezekkel az intézkedésekkel 2007. júniusára az adósságállomány kivételével javulni kezdtek a mutatók, miután persze korábban elszabadult néhányuk, például az infláció, ami tetőzés után lassan apadásnak indult. Izgalmasabb azonban – érvelt Csaba László -, hogy meddig, és hogyan tartható fenn hosszú távon az egyensúly – amivel kapcsolatban már egyáltalán nem derülátó a közgazdász, s mint hozzátette: ezt fogalmazta meg a Magyar Nemzeti Bank elemzése is.
Azt mindenki látja, hogy az adóemelés vagy az infláció növelésének eszközével nem lehet évről-évre élni, sőt már egyáltalán nem lehet. Egyelőre nem látni, hogy a kormánynak koherens elképzelései lennének a hogyan továbbról….ötletek, rögtönzések vannak csupán, ami viszont kevés – kritizált Csaba László. 12 hónap telt úgy el, hogy érdemben a hosszú távú koncepció nem állt össze. Közben, figyelmeztető jelként érkezett, hogy az infláció ebben az évben a prognosztizáltnál kedvezőtlenebbül alakul, a kormány által várt 6,2 százalékos helyett akár 7,5 százalék mértékű is lehet. A CEU professzora szerint súlyos gond, hogy a magyar államigazgatás intézményi és személyes célokra túlságosan sokat, 1,5 százalékponttal többet költ, mint az EU átlag, miközben Magyarország az EU-átlag 64 százalékán van az egyéb mutatókban.
Csaba László szerint hosszú távon igen fontos a hazai kis- és közép vállalkozások pozícióinak javítása, nem azért, hogy jelentősebb mértékben járuljanak hozzá a GDP vagy az export növeléséhez, hanem foglalkoztatás-politikai okokból. Az unióban Lengyelországon kívül nincs még egy ország, ahol ennyire alacsony lenne a foglalkoztatási ráta, s ahol ennyire korán mennének nyugdíjba az emberek. S, ha már ez szóba került – érvelt a közgazdász – a nyugdíj-rendszer az a szegmens, ami szintén megkerülhetetlen, s hosszú távon elképzelhetetlen nélküle az egyensúly biztosítása.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
