Összefogott a kampány- és pártfinanszírozás újraszabályozásáért a Védegylet, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Méltányosság Politikaelemző Központ, valamint a Nézőpont Intézet. A szervezetek az ötpárti politikai egyeztetéseken is igyekeznek részt venni és ötleteikkel elősegíteni a megoldást, illetve napirenden tartani a kérdést.
Megszegik a jogszabályt
Mint Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója egy hétfői kerekasztal-beszélgetésen elmondta, olyan döntésre akarják rávezetni a pártokat, amelytől mindig is tartottak, ám muszáj lépniük, hiszen a jelenlegi helyzettől – mint fogalmazott – ők is szenvednek. A Szeretem Magyarországot Klubbal, majd most a Nézőpont Intézettel együttműködve kutatásokat végeztek, amelyek azt bizonyítják, hogy a jelenlegi szabályokat a pártok nem tartják be. „Nyílt titok, hogy a pártok körülbelül tízszeresen túllépik a törvény által előírt 386 millió forintos kampánykeretet” – mondta Majtényi László. Hozzátette: kutatásuk során médiafigyelő cégek többek között elektronikus és köztéri pártreklámokra vonatkozó adatait vetették össze a listaárakkal, így az általuk számolt költésekben a kreatívokra, a külföldi kampánytanácsadókra, a töltőtollakra vagy a rendezvényekre kifizetett összegek nincsenek is benne.
A szakértő szerint a pártok félnek bevallani, hogy 386 millió forintból lehetetlen választást lebonyolítani, ám ha ezzel szembenéznének és rendeznék a kérdést, mindenki jobban járna. Schiffer András, a Védegylet jogásza ezzel kapcsolatban elmondta, a jelenlegi rendszer teret ad arra, hogy valaki „bevásárolja magát a politikába”, egy-egy jelentős adományt adva az adott pártnak, amellyel a pártok morális legitimációja rendül meg.
Az állam nem vonulna ki
„A kampány- és pártfinanszírozás nem elválasztható, együtt kell szabályozni a két dolgot. Az világos, hogy a 386 millió forint nevetségesen kevés, így fel kell tenni a kérdést, hogy milyen új finanszírozási módszert lehet bevezetni” – mondta Majtényi László. Három eset van: a tiszta közfinanszírozás, a tiszta magánfinanszírozás, vagy a vegyes rendszer. A szakértő elmondta, modern demokráciákban az állam általában beszáll, így javaslatuk a vegyes finanszírozást támogatja. Hangsúlyozta: tiltanák, hogy jogi személyek szponzorként részt vegyenek a kampányban, a magánszemélyek adományait pedig alacsony összegben határoznák meg, hogy – mint kiemelte – ne lehessen politikai befolyást vásárolni. Tervezetük szerint a magánfinanszírozás függvénye lenne a közfinanszírozás, tehát az a párt kapna több támogatást, amelyet több magánszemély is adományban részesít.
Szigorúbb ellenőrzés, több pénz
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet által elkészített javaslat – amellyel a többi szervezet is egyetért – szerint a kampánykassza intézménye lenne a kulcs. Ennek lényege, hogy a pártok nem költekezhetnének szabadon, hanem egy számvevőszék által ellenőrzött számláról fizethetnék ki a kampánnyal, párttal kapcsolatos kiadásokat.
Schiffer András hozzátette: javaslatuk szerint az ombudsmannak illetve az Állami Számvevőszéknek több jogosítványt adnának, és hatékonyabb szankciókat helyeznének kilátásba. Az állami támogatásokkal kapcsolatban azonban kiemelte: egy korrupt rendszert számolnának fel, a demokrácia pedig pénzbe kerül. Így több, legális állami pénzt biztosítanának a pártoknak az ellenőrzéséért cserébe.
Kampány a tisztességes kampányért
Az öt parlamenti párt által kezdeményezett tárgyalássorozatba bekapcsolódó Nézőpont Intézet és Eötvös Károly Közpolitikai Intézet képviselői 30, illetve 51 százalékos esélyt adnak arra, hogy sikerüljön rendezni a kérdést, és egy olyan javaslatot a parlament elé tárni, amely megkapja a szükséges 2/3-os szavazattöbbséget. Mint Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet munkatársa elmondta, konstruktív a klíma a pártok között, ám hangsúlyozta, nehéz egyezségre jutni, hiszen minden kiskaput végig kell gondolni, egy komplex rendszert kell felépíteni.
