Az erről szóló bejelentés hétfőn hangzott el Brüsszelben, az Európai Védelmi Ügynökség miniszteri szintű tanácskozásán, amelyen Magyarországot Szekeres Imre védelmi miniszter képviselte. A magatartási kódexet az EU-tagállamok védelmi miniszterei 2005 novemberében fogadták el, s tavaly nyáron lépett életbe, de csak 22 tagállammal. Magyarország és Spanyolország akkor bizonyos aggályok miatt kimaradt belőle, Dánia pedig eleve felmentést kapott a részvétel alól, mert nem vesz részt az EU védelmi együttműködésében.
Bár az Európai Unióban az egyenlő versenyfeltételek megadása alapszabály, védelmi kérdésekben a tagállamok élhettek (s általában éltek is) azzal a lehetőséggel, hogy a versenykiírásoknál nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva korlátozzák a konkurenciát. Ennek köszönhető, hogy egyes adatok szerint az új katonai felszerelésekre fordított összegek több mint feléről Európában korábban a szabadpiaci szabályok megkerülésével döntöttek. Az új szabályozástól szakértők azt várják, hogy segíti a verseny fokozódását, emiatt csökken majd a katonai beszerzések költsége s ezzel a költségvetésekre nehezedő nyomás. Ezen kívül felgyorsulhat az évi 30 milliárd eurós forgalmú, de jelenleg a nemzeti korlátozások miatt elég széttöredezett európai hadiipar átszerveződése, a nagyobb, versenyképesebb cégek kialakulása.
A helyzetre jellemző, hogy a világ tíz legnagyobb hadiipari vállalata közül hét amerikai. Ezek közül a négy legnagyobb, a Lockheed, a Boeing, a Northrop Grumman és a Raytheon 2004-es forgalma 105,4 milliárd dollár volt, míg a négy legnagyobb európaié ennek kevesebb mint fele. Igaz, az EU-országok összességében is az amerikai katonai költségvetésnek kevesebb mint a felét költik védelmi célokra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
