A fideszes alpolgármester diplomáját és doktori címét vizsgálják Salgótarjánban: Fenyvesi Gábor ugyanis doktori címet használ, pedig a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme, ahol diplomáját szerezte, nincs akkreditálva, így a dokumentum nem államilag elismert.
Óvári Péter, Salgótarján címzetes főjegyzője hivatalból vizsgálatot indított, ám az ügyészség állapítja majd meg, hogy jogosult volt-e az egyetem kiállítani a diplomát, és Fenyvesi Gábor alpolgármester jogosan használja-e a doktori címet.
A vezető politikusok felsőfokú iskolai végzettségének megléte vagy nemléte körüli vita nem újkeletű dolog. Az eddigi választásokon mindig jó eséllyel indultak azok, akiknek a neve előtt doktori cím díszelgett, de a diplomát soha egyetlen jogszabály sem követelte meg a parlamenti képviselőktől vagy a kormánytagoktól. Elvileg bárkiből lehet miniszterelnök, miniszter illetve egyéb állami vezető, aki magyar állampolgár, büntetlen előéletű, és rendelkezik választójoggal (korábban csak egyetlen megszorítás volt: a közigazgatási és a helyettes államtitkárok számára felsőfokú végzettséget és közigazgatási szakvizsgát írtak elő, a szakállamtitkári pozíció megjelenésével azonban ez is megváltozott). A közvélemény azonban – ha hallgatólagosan is – valamilyen szinten elvárja, hogy az ország vezetői tanult emberek legyenek.
Jogi szakvizsga nélkül
Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi (IRM) igazságügyi államtitkára jogi szakvizsga nélkül folytatja tevékenységét. Ami valószínűleg soha nem derült volna ki, ha nem pont ő az, aki a kormányoldal nevében szakvéleményt mond a gyülekezési törvény módosításáról, a móri ügy nyomozásáról, vagy a Btk. passzusainak tervezett változtatásairól. A jogi szakvizsga egyébként közigazgatási, alkotmány- és EU-jogi, valamint polgári és büntetőjogi vizsgából áll, e nélkül nem is lehet Magyarországon egy diplomás jogászból ügyvéd, ügyész, bíró, jogtanácsos vagy közjegyző. Igazságügyi államtitkár viszont igen, erre ugyanis nem vonatkozik a jogszabály.
Kondorosi Ferenc (Fotó: MTI)
Az ügy pikantériája azonban az, hogy Kondorosi Ferenc tagja a jogászokat vizsgáztató jogi szakvizsgabizottságnak is. A Magyar Nemzetnek adott tájékoztatása szerint ez azért lehetséges, mert PhD tudományos fokozattal rendelkezik, és azt a közigazgatási szakvizsgabizottság elnöksége – kihasználva a nem egyértelműen megfogalmazott törvényt – közigazgatási szakvizsgának minősítette. Kondorosi álláspontja szerint „hogy valaki ennek a testületnek tagja legyen, az is elegendő, ha a tudományos élet egyik jeles képviselője. Bár én azt mondanám magamról: szerény képviselője vagyok.”
Vissza az iskolapadba
Az elmúlt másfél évtized nagyobb „diplomabotrányainak” első áldozata Deutsch Tamás volt. A Fidesz 1998-as győzelme után párttársai neki szánták a frissen életre hívott sportminisztériumot – a tisztséget azonban (Orbán Viktor személyes kérésére) csak 1999-től töltötte be, miután sikeresen lediplomázott az ELTE jogi karán (1986 és 1992 között Deutsch elvégezte ugyan a kötelező tíz félévét, és megszerezte az abszolutóriumot is, de a záróvizsgáig már nem jutott el).
Gál J. Zoltán sulit váltott
Deutsch Tamáshoz hasonlóan a támadások kereszttüzébe került 2002-es kinevezése után az MSZP-SZDSZ koalíció kormányszóvivője, Gál J. Zoltán is. Gál az érettségi után a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolájába került, és megfordult jó néhány napilapnál, mielőtt Medgyessy Péter kampánycsapatába kerülve végleg elkötelezte volna magát a politikával. Jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára, felsőfokú végzettsége változatlanul nincs – de saját bevallása szerint szociológiai, kommunikációs és politológiai tanulmányokat folytat.
2007 februárja óta ismét folyamatosan zúdul rá az össztűz (elsősorban ellenzéki oldalról), amiért Gyurcsány Ferenc őt bízta meg az uniós kapcsolattartással az európai alkotmányozásról szóló szakértői tárgyalásokon. Tette ezt annak ellenére, hogy nem rendelkezik EU-s ügyekben szerzett szakmai tapasztalattal, de szakirányú végzettséggel sem.
Gál J. Zoltán egyébként nemrég iskolát váltott: mint a Kormányszóvivői Irodán lapunk kérdésére elmondták, a kommunikátor a Miskolci Egyetemet hagyta ott a Pécsi Tudományegyetem politológia szakáért. Itt levelezős, alapképzésen vesz részt.
„Szégyentábla?”
2002 novemberében nyilvánosságra került egy huszonöt névből álló lista azokról a parlamenti képviselőkről, akik nem rendelkeznek diplomával. Bár az érintettek hangsúlyozták, a felsőfokú oklevél nem alapkövetelmény a politikusi teendők ellátásához, többségük azért elismerte: a speciális tudást igénylő feladatokhoz elengedhetetlen az élethossziglan tartó tanulás. Ennek ellenére némely politikus már érettségivel vagy technikummal is bizottsági bársonyszékhez juthatott az előző ciklusban.
Nyakó István az MSZP képviselője például érettségivel, hiszen a szociológia szakot (a pártja honlapján közölt információk szerint) a mai napig nem végezte el. A szintén szocialista Török Zsolt ugyancsak egy érettségivel lehetett a tagja a szociális és családügyi bizottságnak, a szakmunkásképzőben érettségizett Filló Pál (MSZP) viszont pár éve „felsőfokú politikai végzettséget szerzett politikai gazdaságtan szakon”.
A Fideszben sem indult azonban mindenki diplomásként a politikába. Zsigó Róbert az ifjúsági és sportbizottság tagja volt évekig egyetlen érettségivel, igaz, azóta már elvégezte a személyügyi szervező szakot. Tóth Gábor a mezőgazdasági és az ügyrendi bizottság tagja volt egy vízvezeték- és központifűtés-szerelői szakmunkás-bizonyítvánnyal. A szabad demokrata Gusztos Péter legmagasabb iskolai végzettsége egy érettségi, ami miatt számos parlamenti felszólalása alatt támadták bekiabálásokkal. (Gusztos egyébként jelenleg is szociológiát tanul az ELTE-n).
Jogszabály-módosítás egyetlen ember miatt?
A kormánytagok és államtitkárok jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény szerint eredetileg a szakállamtitkári kinevezés feltétele a jogi, közgazdasági vagy szakirányú egyetemi végzettség. A jogszabályt 2006-ban módosították: a törvény most már egyetemi végzettség helyett csak felsőfokú végzettséget ír elő. Ezt követően több hazai sajtóorgánum is felvetette, hogy vajon Haraszthy László „diplomabotránya” miatt volt szükség a törvénymódosításra?
Haraszthy László (Fotó: MTI)
A környezetvédelmi tárca természetvédelmi szakállamtitkára 2006. december 29-én lemondott tisztségéről, mivel többen kétségbe vonták, rendelkezik-e a törvényben előírt szakirányú egyetemi végzettséggel. Haraszthy azért vált sorozatos támadások céltáblájává, mert csak két főiskolai diplomával rendelkezik (1975-ben állattenyésztő üzemmérnöki, 1977-ben biológiatanári diplomát szerzett). Haraszthy szerint a szakirányú egyetemi végzettségét egy kétéves szakosító továbbképzés jelentette (1994-ben végzett Debrecenben természetvédelmi ökológusként), igaz utólag kiderült, hogy ez a papír nem emeli automatikusan egyetemi szintre a főiskolai diplomáját. Bár a Kormányszóvivői Iroda cáfolta, hogy a változtatásokra Haraszthy László pozícióban tartása miatt lett volna szükség, a törvénymódosítás hatályba lépését követően ismét őt nevezték ki a környezetvédelmi tárca természetvédelmi szakállamtitkárának.
Szakállamtitkárok kereszttűzben
Haraszthy László „diplomabotrányának” szele más, vezető beosztásban dolgozó minisztériumi alkalmazottakat is meglegyintett. Bali József neve is felmerült 2006 végén a nem megfelelő képesítéssel rendelkezők között: a honvédelmi minisztérium védelempolitikai szakállamtitkára a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végzett 1979-ben – azt azonban kevesen tudták, hogy az intézmény diplomáit 1985-ben visszamenőlegesen egyetemi oklevélnek minősítették.
Egyed Gézának, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkárának pedig azért kellett magyarázkodnia, mert a berlini Hochschule für Ökonomie (ahol 1988-ban szerzett oklevelet), – bár nevében főiskola, – által kiadott okmányt itthon már egyetemi szintű diplomaként honosították.
