A kutatás eredménye szerint az erdélyi magyarok csupán egyötöde érzi úgy, hogy személyes életében a kisebbségi helyzet társadalmi hátrányok forrása volt valamikor. „Ha a mostani eredményünket összevetjük egy korábbi, 2001-es kutatás eredményeivel, azt tapasztaljuk, hogy a diszkriminációérzet az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, hiszen 2001-ben a magyarok 30 százaléka tudósított hátrányos megkülönböztetésről” – írja a felmérés.
Az adatok szerint ugyanakkor az életkor, az hogy valaki férfi-e vagy nő, illetve hogy milyen településről származik, nem befolyásolják, hogy az illető a többség részéről tapasztalt-e valaha társadalmi megkülönböztetést. Legfeljebb egy nagyon gyenge státushatást lehet kimutatni: a felsőközép és felső státuscsoportba tartozók életük során vagy inkább megtapasztalták az etnikai alapú megkülönböztetést, vagy erre inkább érzékenyek.
Örkény Antal, ELTE Kisebbségszociológiai Tanszék tanárának szakértői elemzése szerint a személyesen megélt etnikai alapú hátrányok nem vezetnek közvetlenül a migrációs szándék erősödéséhez. Ha viszont a diszkrimináció érzet mellett az erdélyi magyarok és románok közötti viszonyt konfliktusosnak érzékeli a válaszadó, akkor ez felerősíti a migrációs szándékot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
