Kuncze Gábor életrajza
1950. november 4-én született Pápán. Kecskeméten, a Piarista Gimnáziumban érettségizett, 1974-ben az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán mélyépítési üzemmérnöki diplomát, majd iparszervezési és vezetési szakközgazdász oklevelet szerzett. 1989-ben Tökölön a Falufórum alapítója. 1992. augusztusban belépett az SZDSZ-be, novemberben az országos tanács tagja lett, 1994-től országos ügyvivő. 1997. áprilistól 1998. júniusig az SZDSZ elnöke, 2001. július 1-jén újra átvette a párt vezetését, majd még kétszer újraválasztották.
Volt egy jobb első korszaka és egy rosszabb második. Hozzá kell tennem, hogy Kuncze Gábor vezetésével az SZDSZ egy rendkívül nehéz politikai helyzetben önálló politikai erő tudott maradni – mondta Fodor Gábor a FigyelőNetnek Kuncze Gáborról, az SZDSZ negyedik és hetedik elnökéről. A leköszönő liberális vezető utódjáról szombaton szavaznak, és ezzel lezárulhat a magyar liberális párt egy korszaka.
Két elnökség tíz év alatt
1997-ben Pető Iván bejelentette, hogy lemond az SZDSZ elnökségéről, utódját, Kuncze Gábort pedig elsöprő fölénnyel választották meg. Igaz, első vezetése csupán egy évig tartott, 1998-ban a választási vereséget elismerve lemondott tisztségéről. „1997 és 1998 között szerintem Kuncze Gábor nehéz helyzetben teljesítette munkáját, áldozatokat vállaló elnök volt” – mondta Fodor Gábor hozzátéve, hogy Kuncze akkor nagyszerűen küzdött, megvolt benne az, amit politikai erőnek hívunk.
Demszky Gábor lemondása után ismét Kuncze lett az elnök, és mint Fodor Gábor fogalmazott, a vezetőnek ismét a válságmenedzseri szerep jutott. A liberális párt legfontosabb célkitűzése az Orbán-kormány leváltása lett, ezért sokan úgy gondolták, hogy az MSZP-vel együtt indul a 2002-es választásokon. Kuncze Gábor azonban kitartott az önállóság mellett, és bejelentette: nem lesz közös lista. Az SZDSZ végül önállóan 20 helyet szerzett az Országgyűlésben. Ezután a párt még kétszer adott bizalmat Kunczénak, az elnök vezetésével pedig ismét bejutott a liberális párt a parlamentbe és a kormányba.
Kuncze és a liberális választók
„Kuncze Gábor pártelnöksége az SZDSZ szempontjából ellentmondásos: egyrészt 2002-ben és 2006-ban is bejutottak az Országgyűlésbe, ugyanakkor érdemi elmozdulás a párt támogatottságában nem történt. Ez az elnöki siker egyúttal kudarcát is jelzi” – mondta Gyulai Attila, a Political Capital Institute kutatási igazgatója a FigyelőNetnek. Az SZDSZ 1998-ban szenvedte el a legnagyobb támogatottságvesztését: az 1994-es közel 20 százalékos választói bizalom 7,5 százalékra olvadt a ciklus végére. „E szempontok alapján második elnöki időszakát több politikai siker is fémjelzi: bár a 2002-es választásokon további kismértékű csökkenést szenvedett el a párt (5,57 százalék), a 2004-es európai parlamenti és a 2006-os országgyűlési választások megfordították a közel tíz éve tartó romló tendenciát” – mondta a Vision Consulting szakértője. Budai Bernadett ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy érdemi és tartós elmozdulást, a középpárttá válást nem sikerült elérnie.
Kuncze Gábor nem türtõztette magát a Parlamentben (Fotó: MTI)
„Ideológiai többlábonállás, ezt tudja Kuncze” – emelte ki Gusztos Péter a FigyelőNetnek. Az SZDSZ ügyvivője szerint ugyanis a leköszönő elnök képes volt a párt különböző irányzatait integrálni. „Az elnökválasztás utáni legfontosabb kérdésnek azt látom, hogy ne szűküljön be az SZDSZ politikája” – mondta hozzátéve, hogy sem a markáns liberális gazdaságpolitika, sem pedig a jogállami normák következetes képviselete nem jelent önmagában megoldást a párt problémáira. „Az SZDSZ-nek több liberális irányzatot is meg kell tudnia szólítani, Kuncze integratív figurája ilyen értelemben is magasra teszi a mércét a megválasztott új elnök előtt” – foglalta össze véleményét a fiatal politikus.
Az ideológiai többlábonállás a különböző választási kampányokban is megjelenik. Gyulai szerint míg a 2006-os országgyűlési választások előtt alapvetően gazdasági kérdések (egykulcsos adó) köré szerveződött a párt kommunikációja, addig a 2004-es európai parlamenti választáson a szabadságjogokkal kapcsolatos ügyek kerültek középpontba.
SZDSZ, MSZP és a kormány
Aranyköpések
(…) Ezek, tisztelt képviselőtársaim, csak részei a hazugságsorozatnak, és ennek a hazugsághegynek nem megyek a csúcsára, mert ott már olyan ritka a levegő, hogy meg kellene szakítanom a beszédemet”.
A felszólalásom elején szokásomtól eltérően nem a miniszterelnök úr, hanem Semjén frakcióvezető úr felszólalásának azon érdemi, előremutató, szakmai és a békülékenységet elősegítő (…) szavaira szeretnék reagálni, amelyeket én ilyennek minősítettem”. Kuncze Gábor ekkor fejét lehajtva szünetet tartott, és nem szólt semmit.
Budai Bernadett ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy bár Kuncze is igyekezett az önálló SZDSZ-kép erősítésére (például a köztársaságielnök-választás, vagy a D-209-es ügy esetében), amikor a koalíció esetleges szakadása, ezáltal a Fidesz hatalomra kerülése volt a tét, mindig a koalíció fenntartása bizonyult erősebb érdeknek.
Fodor Gábor azonban az SZDSZ kormányban betöltött szerepével is elégedetlen. Mint mondta, már a Medgyessy-kormány megalakulásakor elhibázottnak tartotta a tárcák kiválasztását. „Abból a helyzetből többet ki lehetett volna hozni, én elnökként az egészségügyi minisztériumot, a pénzügyminisztériumot, azaz kulcsfontosságú tárcákat választottam volna” – tette hozzá. Ugyanakkor Fodor elégedett azzal, hogy az oktatási tárca egy cikluson keresztül markáns liberális politikát képviselhetett, és 2006 után sikerült kiállni az egészségügyi és gazdasági minisztériumokért.
Kuncze és a humor
A megkérdezett liberális politikusok állítják: Kuncze értékeléséből kihagyhatatlan momentum sajátos humora. Gusztos szerint az SZDSZ elnökét a politikusok között egyedivé tette humora és reagálóképessége. „Szavazótáborunk egy része kifejezetten Kuncze habitusa, egyénisége miatt választotta az SZDSZ-t.” – közölte a képviselő. Ugyanezt hangoztatta Fodor is, aki szerint Kuncze nemcsak hogy jó frakcióvezető, hanem a mai képviselők között a legtehetségesebb parlamenti szónok is.
