A gyermeknevelés pénzbeli hatásai négy alaptételből állnak össze: a gyermek fogyasztása, a gyermekneveléssel járó háztartási munka, az anya kieső jövedelme, illetve a szülők humántőke-vesztesége, ami a karrierépítés lehetőségének csökkenéséből, esetleg ellehetetlenüléséből adódik. Számszerűsíteni azonban csak az első két tényezőt lehet.
A kutatók arra jutottak, hogy egy gyermek évente 288-417 ezer forintnyi árut (élelmiszert és tartós fogyasztási cikket) fogyaszt el. A legtöbbe az egykék kerülnek, az egy főre jutó költség a három vagy több gyereket nevelő családban kisebb. A gyermekneveléssel – testi gondozást, ruhavásárlást, együtt tanulást, meseolvasást stb. – eltöltött időt a kieső jövedelem és bébiszitternek, takarítónak fizetendő bér alapján forintosították.
A szülők ezen az alapon évente 404-1663 ezer forint értékű munkát végeznek otthon. A legkevesebb „élő munkaerős” ráfordítást a két vagy több gyermeket egyedül nevelő szülők nyújtanak, míg időben a legtöbb törődést az egykék élvezhetik.
Összességében egy gyermek nevelésének éves átlagos költsége 1,26 millió forint. Ez családtípusonként változik, hiszen ahol egy szülő nevel két gyermeket, ott 842 ezer forintra csökken a ráfordítás, míg az egykékre 2,04 milliót fordítanak a szüleik. Születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költünk gyermekünkre, nem számítva a szülésznek dugott hálapénzt, az óvodai úszásoktatás, a különórák, a felkészítők, a születésnapi bulik és más egyebek költségeit.
