“A rasszizmus korunk pestise” – idézte Kaltenbach Jenő a szerdai rasszizmus elleni világnap alkalmából a “magyarországi gyökerű” német külügyminiszter, Joschka Fischer néhány évvel korábbi kijelentését, hozzátéve, hogy a helyzet azóta sem javult. Úgy fogalmazott: “Minden mérvadó felmérés, vizsgálat, jelentés a növekvő etnikai feszültségről, a rasszista indulatoknak a legkülönbözőbb formában történő manifesztációjáról tudósít (az Európai Unióban). A szélsőségesen előítéletes, idegengyűlölő, kirekesztő megnyilvánulások, verbális inzultusok, sőt nem egyszer a gyilkosságig elmenő fizikai erőszak, növekvő tendenciát mutat”.
Közölte, az “ilyen tárgyú” irodalom, zene, valamint internetes honlapok egyre nyíltabban terjednek, és mérgezik a közéletet. Kitért arra, hogy az európai társadalmakban lejátszódó gyors, esetenként radikális változások bizonytalanságot, sokakban félelmet keltenek. Az összetett társadalmi problémákra adott egyszerű, könnyen népszerűsíthető hamis válaszok az indulatok tárgyaként könnyű célpontokat választanak – mutatott rá. Hozzátette: Nyugat Európában a bevándorlók, Közép-Kelet-Európában, így Magyarországon is, pedig elsősorban a romák ezeknek a folyamatoknak a kárvallottai.
Kaltenbach Jenő egy, a közelmúltban publikált európai közvélemény-kutatás adatait ismertetve azt írta: az európaiak 64 százaléka gondolja azt, hogy az etnikai a legelterjedtebb diszkrimináció és 77 százalékuk ért egyet azzal, hogy romának lenni hátrány. A magyarok 86 százaléka szerint romának lenni hátrány – tette hozzá. Mint mondta, sokat elárul a hazai helyzetről, hogy az európai átlagtól eltérően a megoldást Magyarországon elsősorban az államtól (kormánytól, parlamenttől) várják és sokkal kevésbé a helyi közösségtől, a családtól, az iskolától, az egyházaktól.
Kaltenbach Jenő ezzel kapcsolatban arra a “közhelyre” hívta fel a figyelmet, hogy “senki sem születik rasszistának”, hanem többi között neveltetése során válhat azzá. Mindenkinek rá kell ébrednie arra, hogy “csakis együtt és nem egymás rovására boldogulhatunk”. A konfrontáció kulturálatlanságát az együttműködés kultúrája kell, hogy felváltsa – hangoztatta az ombudsman a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából.
A világnap megtartását az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszaka határozta el 1966-ban annak a véres rendőrsortűznek emlékére, amely 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville-ben több tucat békés tüntetővel végzett.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
