A házelnök a lap szerdai számában megjelent interjúban kifejti: a jelenlegi megosztottság, társadalmi és politikai békétlenség oka, hogy miután 2006-ban a társadalom először választott úgy, hogy valamire, valamiért szavazott, és nem valami ellen, „a mélyrétegekben bent szorult, felhalmozódott egyfajta feszültség”, és erre a jobboldal időnként rá is játszik. A másik, súlyosabb gond azonban a társadalmi polarizálódás, amely a rendszerváltást követően alakult ki. Mint Szili Katalin mondta, ezért „rendszerkorrekcióra” van szükség a vesztesek érdekében, azokéban, akiket érdeksérelem ért.
A szocialista politikus kiemelte, hogy ma az országban mintegy hárommilliónyian élnek a létminimumon, és főleg a vidéki szegénység súlyos. „Az ő érdeksérelmük, kilátástalannak tűnő helyzetük valós feszültséget jelent”.
A jelenleg zajló reformok Szili szerint nem biztos, hogy egyben a megfelelő „rendszerkorrekciót” jelentik. A közigazgatásban, vagy az államháztartásban tapasztalható változásokat valóban mélyrehatónak gondolja a házelnök, de az egészségügyi és az oktatásügyi reform szerinte csak a rendszerváltás nyerteseiről szól.
Az Országgyűlés elnöke felhívja a figyelmet arra, hogy a mai társadalom mérhetetlen polarizáltsága nem tartható fenn hosszú távon. Mint mondja: „Akár a tulajdonformák egyenlőségének megteremtését, akár a multinacionális tőkével való új kiegyezés, a méltányosabb közteherviselés lehetőségét illetően érdemes újragondolni a dolgokat.”