Egyéves késésben van a metró építése Demszky Gábor szerint. Hozzátette: utasokat leghamarabb 2010 végén szállíthat a metró, a második szakasz elkészülte után, 2012-ben pedig a Baross tér és a Bosnyák tér között is megindul a forgalom.
Eredetileg nem is tervezték, hogy a négyes metró finanszírozásához felhasználják az EU Kohéziós Alapjának támogatását – hökkentette meg Dancs Gábor, a főváros metróügyi biztosa az újságírókat a metróépítkezés Etele téri állomásán tartott sajtótájékoztatóján. Elmondása szerint az eredeti tervek szerint bankhitelből finanszírozták volna a beruházását, és csak Magyarország – akkor még esetleges – uniós csatlakozása esetén számoltak a brüsszeli támogatással. Dancs az MTI kérdésére elmondta, hogy a Kohéziós Alaptól 70 és 250 milliárd közötti összeget várnak.
Hagyó Miklós és Demszky Gábor az alagútépítésen: szigorú ellenõrzés
Hagyó Miklós, a főpolgármester helyettese szerint a teljes költség 354,4 milliárd forint lesz, plusz a második szakasz, amely 86 milliárdba kerül, a felszíni munkák 34,8 milliárdba, és ehhez még hozzá kell számolni 10 százalék tartalékot.
Demszky Gábor szerint a brüsszeli pénzosztók és a budapesti vezetés között csak az említett második szakasz finanszírozásában van ellentét. Ebben a részben 4 megállót építetnének 34,8 milliárdért, de erről még a főváros sem döntött – szögezte le Budapest első embere.
Az egyik alagútépítõ berendezés
Hagyó Miklós a metró körüli vitákat történelmi és nemzetközi összefüggéseit világította meg a munkagödörben. Elmondása szerint már az 1867-es közlekedésfejlesztési tervekben sem volt egyetértés. Akkoriban (Gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége és Mikó Imre közlekedési minisztersége idején) sokan a Sugár (ma Andrássy) út építése helyett inkább kikötőket építettek volna a fővárosban. (1866-ban indult el a fővárosban az első kötöttpályás vasút, a Széna – mai nevén Kálvin – tér és Újpest közötti lóvasút, ezt se támogatta mindenki.)
Alagútépítõ rendszer: hosszú késésben
A főpolgármester szocialista helyettese ezután megemlítette, hogy az athéni metró építése 4 évet csúszott, és végül 250 százalékos költségtúllépéssel épült meg. Akit ez nem győzött meg, annak megemlítette a madridi metrót, ami 20 százalékkal drágábban épült meg, mint amennyi a tervekben szerepelt.
Munkások hegesztenek az alagútépítõ berendezésen
Sokan felszisszentek erre a hallgatóságban. Egy újságíró megjegyezte, hogy a négyes metróról szóló törvényben (2005. évi LXVII. törvény) szerint 235 milliárd van erre elkülönítve, az pedig messze kevesebb a 485 milliárdnál. Demszky szerint a vasúthatósági engedélyezési tervekben valóban ennyi, van, de az nem tartalmazza a felszíni és a kapcsolódó beruházások költségét, viszont ezt már túllépték 43,1 milliárddal. További 49 milliárd a felszíni és kapcsolódó munkák költsége, valamint további 28 milliárdot kell tartalékolni, ha a Kohéziós Alap is támogatja a munkákat.
Tarlós István, a Fidesz által támogatott egykori független főpolgármester-jelölt közleményében ezzel kapcsolatban leszögezte: a metrótörvényben rögzített összegen felül semmi biztosíték nincs a „további 220 milliárd fedezetére”.
Megerősítve kirúgták
Az Etele téri munkagödörben még egy régóta várt bejelentést tett a városvezetés: Hagyó Miklós elismerte azt a korábbi értesülést, mely szerint felmentették Gulyás Lászlót, a négyes metróval foglalkozó Dél-Buda–Rákospalota (DBR) Metró Igazgatóság vezetőjét, és létrehoztak két új testületet a projekt finanszírozására (ezek a Projekt Felügyelő Bizottság és Projekt Irányító Bizottság névre hallgatnak). A projektet ezentúl a MÁV-tól átigazoló Balogh Árpád vezeti majd. Demszky ezzel kapcsolatban sietve leszögezte: Gulyást nem kirúgták, hanem megerősítették a projektvezetést.
