A Fidesz és a KDNP hét kérdést bocsátana népszavazásra. Ezek közül az Országos Választási Bizottság (OVB) tavaly novemberben a vizitdíjra, a képzési hozzájárulásra, a nyugdíjasok foglalkoztatási és adózási feltételeinek módosítására, valamint a kormánytagok személyes pénzügyi felelősségvállalására vonatkozó kezdeményezést elutasította. További három, a kórházak állami és önkormányzati kézben maradását, a gyógyszerek patikán belüli árusítását és a családi gazdálkodók termőföld elővásárlási jogát érintő ügyben az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet. Az elutasított kérdésekről hozott határozatokat a Fidesz és a KDNP, míg a hitelesítetteket magánszemélyek támadták meg az Alkotmánybíróságon.
A Népszabadság szerint a tandíj és a vizitdíj esetében értelmezés kérdése, hogy a kormányprogramnak csak az egészéről tiltja a törvény a népszavazást vagy a részekről is. Ezért a tandíjról és a vizitdíjról szóló referendum alkotmányosságának a kérdése kétesélyes. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a vizitdíjról nem lehet szavazni, s kevéssé volna meglepő, ha a tandíjjal kapcsolatban is hasonló döntés születne.
A korábbi alkotmánybírósági határozatok alapján biztosra vehető, hogy a kórházak állami, önkormányzati kézben maradása érdekében (ismét) kiírható a referendum, és várhatóan a gazdák elővásárlási jogát illetően is hasonló határozat születik.
Valószínű, hogy a miniszterek közvetlen anyagi felelősségéről nem szavazhatunk, mert a kormány felelősségét az alkotmány szabályozza, annak módosításáról pedig nem dönthet referendum. Hasonló a helyzet a nyugdíjas munkavállalókat sújtó többletteher esetén, mert a központi adónemek – ilyen az szja is – ugyancsak a népszavazás elől “tiltott” tárgyak közé tartoznak.
A gyógyszerforgalmazás liberalizálása viszont nem része a kormányprogramnak, ezért alkotmányjogászok szinte biztosra veszik, hogy ennek listára vételét engedi az Aakotmánybíróság.
