Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke közleményében azt írta: a testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra hozatali tilalmára – mint jogintézményre – a választási eljárásról szóló törvénynek a kampánycsendre vonatkozó szabályai lesznek irányadóak.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében ezentúl közvélemény-kutatási eredményt a szavazás lezárultát megelőző 43 órán belül nem lehet nyilvánosságra hozni, szemben a korábbi nyolcnapos tilalommal. Ez vasárnapi választás esetén azt jelenti, hogy pénteken 24 óráig – a kampánycsend beálltáig – lehet közvélemény-kutatást nyilvánosságra hozni.
A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen „a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton”. Az Ab figyelembe vette egy, a kampánycsendre vonatkozó szabályozást vizsgáló határozatát, miszerint a választások zavartalanságának biztosításához a vélemény- és sajtószabadság rövid időtartamú korlátozása arányos.
A testület szerint a közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatalának időbeli korlátozása is a választások zavartalanságát biztosító alkotmányos célt szolgálja. Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a nyolc napig tartó tilalom az elérni kívánt céllal nincs arányban. Alkotmányosan ugyanis nem indokolható a kampánycsend általi korlátozásnál súlyosabb korlátozás.
