Belföld

MSZP: már 2010-re rendezik a sorokat

Tisztújító kongresszust tart a hétvégén az MSZP, ám a szavazások többsége csak formalitásnak tűnik. A pártelnök Gyurcsány Ferenc lesz, de a pártvezetésben szinte mindenki ott lesz, aki számít. A szocialisták alapszabályt is módosítanak, hogy a jövőben jobban megválogathassák, ki léphet be közéjük.

Változás is várható

Ha a posztokat többé-kevésbé el is osztották az MSZP-n belül, változás várható a párt alapszabályában. A tervezet szerint ugyanis a jövőben csak az léphet be a pártba, akit két korábbi párttag is beajánl valamelyik szervezetbe. Ezzel megelőzhető lenne a tömeges tagbeléptetésen túl az is, hogy egy-egy önjelölt politikus a lépcsőfokokat kihagyva érkezzen meg az MSZP felsőbb szintjeire. A döntések alsó szintjén a helyi szervezet állnak, fölöttük a választókerületek elnöksége, majd a területi szövetség rendelkezik, az egész rendszert pedig az elnökség koordinálja, ahonnan bármelyik szinten bele lehet avatkozni a folyamatokba.

Látszólag eldőltek a jelentősebb kérdések a Magyar Szocialista Párt hétvégi, február 24-25-én a SYMA csarnokban tartandó kongresszusa előtt. Pártelnök leginkább az elnökjelöltekből lehet, ebből pedig jelenleg csak egy van a szocialistáknál: Gyurcsány Ferenc. Hogy a miniszterelnöknek miért vonzó a népszerűségéből folyamatosan vesztő párt vezetése, arra egy, a FigyelőNetnek nyilatkozó szocialista politikus szerint egyértelmű a magyarázat: „Gyurcsánynak 2009-re olyan pozícióban kell lenni, hogy jórészt csak az ő körén múljon, indul-e újra a miniszterelnökségért”. De nemcsak a pártelnöknek kell „helyzetbe hoznia magát”, hanem a párt teljes vezetését is át kell alakítania ahhoz, hogy már 2007-ben sejteni lehessen, kinek a neve kerül rá 2010-ben a szavazólapra. A párt jelölőbizottsága ennek szellemében az eddigi egy elnök-helyettes helyett kettő megválasztását javasolja, alelnökből pedig hármat látnának szívesen a tizenöt tagú elnökség mellett.

Előre lejátszva

Lendvai Ildikó, a jelölőbizottság vezetője egyszerre jelentette be Gyurcsány jelölését a pártelnöki posztra és azt, hogy a bizottság a jelenlegi alelnököt, Juhász Ferencet, valamint Szekeres Imre honvédelmi minisztert ajánlja az elnök-helyettesi posztokra. Korábban arról szóltak a hírek, hogy egyedül Juhász lesz az, aki a párt gyakorlati vezetésében segít az elnöknek – ezért Juhász a honvédelmi tárcáról is lemondott – ám Juhász január végén bejelentette, hogy a neki szánt operatív pártvezetést egyedüli helyettesként nem vállalja. Úgy hírlik, Juhász azért visszakozott, mert túl nagy árnak érezte egy kormányzati poszt feladását egy olyan pártpozícióért cserébe, ahol a tényleges döntések más kezében vannak. Szekeres neve korábban a pártelnökséggel kapcsolatban is felmerült, ám ő korántsem nevezhető Gyurcsány bizalmasának.

Minimális verseny még az alelnök-jelöltek között sem várható, a három helyre ugyanis hárman aspirálnak Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes visszalépése után. Hiller István jelenlegi elnök, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter (aki az egyik legbefolyásosabb párton belüli érdekcsoport, a Baloldali Tömörülés Platform vezetője) és Ujhelyi István jelenlegi alelnök megválasztása biztosnak tűnik.

Csak az elnökségi helyekért harcolnak

Mivel a fent említett hat tisztség betöltője és a parlamenti frakció vezetője automatikusan tagja a testületnek, a 15 elnökségi helyből már csak 8 kiadó maradt. Itt kétszeres a túljelentkezés, 16-an pályáznak elnökségi tagságra: Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgármestere, Gráf József agrárminiszter, Harangozó Gábor és Herczog Edit európai parlamenti képviselők, valamint a testület jelenlegi tagjai, Katonáné Kállai Katalin, Lamperth Mónika önkormányzati miniszter, Mandur László parlamenti alelnök, Steiner Pál fővárosi frakcióvezető, Vadai Ágnes országgyűlési képviselő, Veres János pénzügyminiszter, Veress József Békés megyei elnök is. Rajtuk kívül aspirál még Molnár Albert volt pénzügyi államtitkár, Nyakó István szóvivő, Sós Tamás Heves megyei elnök, Tóbiás József korábbi pártigazgató, valamint Varga László, a Fiatal Baloldal elnöke is.

Simon Gáborok

A választmány elnökének a posztot jelenleg is betöltő budapesti Simon Gábort javasolja a jelölőbizottság, míg az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság elnökének a jelenlegi elnököt, a Borsod megyei Simon Gábort. A párt Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vezetőjének a jelenlegi elnököt, Keller Lászlót, valamint Bakonyi Tibor országgyűlési képviselőt javasolják, míg pénztárnoknak egy jelölt van, Puch László, aki kilenc éve tölti be a posztot.

Idő és tapasztalat

A jelenlegi pártelnök, Hiller István a közelmúltban a távirati irodának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy egy jól együttműködő elnökségben is szükség van arra, hogy egy gyorsan mozgósítható és akár gyors döntéseket is meghozni és azt megvalósítani képes tisztikar legyen és ez a kör kiegészülne a frakcióvezetővel és a választmányi elnökkel. Szerinte „alelnöki szinten kell vezérelni” például a társadalmi kapcsolatok ápolását, a civil és szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartást és erre az MSZP-ben Kiss Péter a legalkalmasabb. Hiller úgy vélte, hogy a másik alelnöknek kellene foglalkoznia a képzéssel, a harmadiknak pedig a szellemi holdudvarral való kapcsolatokat kell kiépítenie. Szekeres Imre elnök-helyettes a kongresszus előtt azt mondta, hogy az ülésen meg fognak határozni feladatokat a kormány számára is. Elmondta: a miniszterelnök most nem tervez személyi változásokat a kormányban, s ez a párt álláspontja is. Szerinte legalább egy évnyi idő és tapasztalat kell ahhoz, hogy a kormány szerkezetéről és azzal összefüggésben a személyekről dönteni lehessen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik