Szomszéd Orsolya, Vision Consulting, Gyulai Attila, Political Capital és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője is egyetértett, hogy a hétfői beszéd nagyrészt ugyanazokat az elemeket tartalmazta, amelyeket a Szembenézés című elemzés és az egyhetes televíziós szereplés. A kormányfő ugyanakkor – a korábbiaktól eltérően – nem foglalkozott az ellenzékkel.
Szomszéd Orsolya szerint nehéz újat mondani az elmúlt hetekhez képest, így nem okozott meglepetést, hogy Gyurcsány Ferenc csak összefoglalta a korábbi gondolatokat. Az is magyarázhatja az újdonság hiányát, hogy még mindig nem tudja a kormányzat, melyik lenne a legmegfelelőbb irány a reformok kommunikálására. Gyurcsány főként a választóknak üzent a felszólalással, kevesebb üzenet szólt a kormánypártoknak – mutatott rá.
Mráz Ágoston Sámuel úgy látta: sem évértékelésnek, sem országértékelőnek nem tekinthető a beszéd, mert a miniszterelnök tudatosan kitért az elmúlt hónapok politikai válságának elemzése elől. A politológus szerint a felszólalással a kormányfő megfogyatkozott népszerűségén próbált javítani: a leszakadó társadalmi csoportoknak és a hátrányos kistérségeknek is ígért pénzt. Ez a taktika több alkalommal bevált már a szocialista kormányzatnak – húzta alá.
Gyulai Attila rámutatott: a hétfői beszédben annak a modern miniszterelnöki szerepnek a megjelenése – a kormányfő felülemelkedik a pártpolitikai csatározásokon – azt a célt szolgálta, hogy az aktuálpolitikai kérdések helyett a reformokról és a támogatásokról beszéljen. Ez a jelenség nem új Magyarországon: egyebek mellett már Orbán Viktor is alkalmazta ezt a módszert kormányzása során. A politológus szerint a felszólalásnak – tartalmát tekintve – rövid lesz a hatása, ugyanakkor kezdete lehet annak a hosszabb távú stratégiának, amely szerint a kormányfő felülemelkedik a pártpolitikán.
