A szélsőséges, szkinhed ifjak a nyilas uralom utolsó óráiban, 1945 februárjában a budai Várban rekedt Szálasi-katonáknak a Várból való kitörését idézték fel. A megmozdulásra többek között svájci, holland, francia, német, osztrák, szlovák, cseh, bolgár és angol elvbarátaikat is meghívták. „Hatvankét éve tart a nemzeti elnyomás, de mi büszkék vagyunk fajiságunkra” – mondták német, angol és magyar nyelven az „emlékezőknek” a szónokok.
Az egyik szónok, Illés Zsolt a fekete bakancsos, fehér fűzős, magukat „patriótáknak” nevezőknek azt mondta: „Európa a globalizáció miatt ostrom alatt van, ezért egy választásunk lehet, a kitörés, és folytatni fogjuk harcunkat, a győzelem vagy a halál szellemiségében”.
Egy másikuk, Tudós Tamás János szerint megbukott a bolsevizmus, meg fog bukni a liberalizmus is, és győzni fog az ő világnézetük, ami Isten, nemzet és a szociális gondolkodás szellemiségét képviseli. A kitöréskor történteket a holokauszthoz hasonlította, emlékeztetve arra, hogy a szovjet hadsereg felgyújtotta a budai hadikórházat, a sebesültek és az ápolók elégtek a tűzben.
Nem történt rendbontás
A rendőrség a rendezvény idejére a Hősök terét szalaggal körülzárta, a tér közepét fémkordonnal vette körbe. A katonai alakzatban néhány korábbi Kossuth téri tüntető is feltűnt. A fekete bomber dzsekis kopaszra nyírt neonácik a tér közepén megkoszorúztak egy fából készült keresztet, amelyre azt írták: „Vér és becsület”, ami számukra az elesett
német és magyar katonák nyughelyét szimbolizálja.
Többen külföldrõl jöttek (MTI)
A „megemlékezés” egyik szervezője közölte, hogy a koszorúkat Szálasi Ferenc feltételezett sírjához viszik, este pedig Nógrád megyében „ünnepi koncertet” tartanak. A „Becsület napi” megemlékezést magánemberként az a Domokos Endre János jelentette be, aki a Fővárosi Ítélőtábla által 2005. október 27-én jogerősen betiltott Vér és Becsület Kulturális Egyesület egykori vezetője volt.
A rendezvényen rendőri intézkedésre nem volt szükség – mondta az MTI-nek Jármy Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Egy utódszervezet
A Fiatal Baloldal felháborítónak tartja a „Becsület Napja” rendezvényt, amelyet egyebek mellett a korábban jogerős bírói ítélettel feloszlatott Vér és Becsület Egyesület utódszervezete, a Pax Hungarica is támogatott – hangsúlyozta a szervezet MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében.
„Magyarország nem kér a radikális nacionalista szélsőjobboldalból, nem kér a kirekesztés, a megbélyegzés, a hamis történelemértelmezés szervezeteiből. Számos alkalommal bebizonyosodott, hogy a magyar társadalom csendes többsége elhatárolódik a szélsőjobboldal irracionális, megosztó eszméitől, antidemokratikus és épp ezért veszélyes gondolatiságától” – olvasható a dokumentumban.
A FIB szerint a szélsőjobb követői utcai randalírozásukkal, jogszabályaink figyelmen kívül hagyásával új fenyegetettséget jelentenek a többség nyugalmára.”
Megpróbáltak áttörni
Budapest felszabadítása a második világháború egyik leghosszabb és legvéresebb ostroma volt, az első szovjet csapatok megjelenése és a budai Vár elfoglalása között 102 nap telt el. A szovjetek első lépcsőben Pestet vették be, a német-magyar erők 1945. január 18-án a jobban védhető Budára vonultak át, felrobbantva maguk mögött a Duna-hidakat.
A Vörös Hadsereg megakadályozta a németeket abban, hogy a Budán hátramaradt német csapatok kiszabadulhassanak a szovjet ostromgyűrűből, Hitler pedig Sztálingrádhoz hasonlóan Budapesten is megtiltotta a védők kitörését. Ennek ellenére 1945. február 11-én Karl Pfeffer-Wildenbruch SS tábornok, a magyarországi SS-egységek főparancsnoka vezetésével 23 ezer német és 20 ezer magyar katona mégis megpróbálta áttörni a szovjet vonalakat.
Február 15-ig a kitörésben részt vettek javarésze fogságba esett, vagy elesett. A német vonalakat mintegy hétszáz katonának sikerült elérnie.
