A bizottság tagjai
A Gönczöl-bizottság vezetője Gönczöl Katalin jogász, kriminológus. Munkáját segítette Ormos Mária történész, Tóth Judit jogász, Halmai Gábor jogász, egyetemi tanár, Csepeli György szociálpszichológus, akadémikus, Pataki Ferenc szociálpszichológus, Györgyi Kálmán jogász, valamint Vörösmarti Mihály és Kaciba Antal nyugalmazott rendőr dandártábornokok.
„A kialakult helyzetért és a lezajlott eseményekért a jelenlegi hazai politikai színtér valamennyi szereplőjét felelősség terheli, de annak mértéke és minősége nem azonos” – állítja jelentés. A bizottság tagjai azonban rögtön hozzáteszik: kiterjedő elemzésre törekedtek, bárminemű előzetes koncepció vagy valamely politikai értelmezési változat igazolásának szándéka nélkül.
A jelentés készítői leszögezik, hogy a 2006. szeptember-októberi események alakulása az aktuális politikai eseményeknél sokkal mélyebben gyökerezik. A lezajlottak mögött soktényezős, kiterjedt oksági láncolat húzódik meg. Példaként említik a máig sem gyógyult sérelmi nemzettudatot, a családok életére napjainkig kiható súlyos jogsértéseket, és azt, hogy a rendszerváltás maga után vonta a társadalom differenciálódását: egyesek felemelkedtek, mások szegényebbek lettek. A jelentés szerint ez a társadalom találta magát szemben az őszödi beszéddel, az 1956. fél évszázados évfordulójának tendenciózus kihasználásával, és a radikális szélsőjobbot képviselő csoportok fizikai agressziójával.
A bizottság javasolja, hogy a tudománypolitikában helyezzenek az eddigieknél lényegesen nagyobb hangsúlyt a nemzetfogalom különböző értelmezéseinek feltárására és tisztázására. Illetve a kormány fektessen súlyt a lakossághoz eljuttatott tájékoztatás érthetőségére és egyértelműségére. A kormány készítsen kommunikációs tervet – ajánlja a Göczöl-csoport.
Hibázott a politikai elit
A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök akkor hibázott, amikor alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét és így nem is tudott rá megfelelően reagálni. A köztársasági elnöknek a konfliktus megoldására tett kísérletei sem voltak a legszerencsésebbek, mert hangsúlyozták az erkölcsi válságot, hamis képzetet keltettek és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javításához.
A jelentés kritizálja a Fidesz népszavazási kezdeményezését, mivel az alkalmas az alkotmányos rendszer jelentős destabilizálására. „Magyarországon fennáll annak a veszélye, hogy „alkotmányos diktatúra” alakuljon ki. A jelenlegi, a nyertest aránytalanul premizáló választási rendszer miatt ugyanis egyetlen párt is kétharmados többséget szerezhet, és ezzel tetszése szerint, konszenzuskényszer nélkül alakíthatja a későbbi alkotmányos berendezkedést” – szögezték le.
A tévészékház ostroma (Fotó: MTI)
Ezért a bizottság új alkotmány kidolgozását javasolja, amely megőrzi Magyarország alkotmányos berendezkedést. A bizottság azonban nem javasolja a közkegyelmet a bűncselekmény elkövetőinek.
A megállapítás szerint a rendőrség rosszul értelmezte a gyülekezési törvényt akkor, amikor választási gyűlésnek titulálta a Kossuth téri demonstrációt. Ezért a gyülekezési törvény átdolgozását is javasolják oly módon, hogy a rendezvény kezdete és befejezése közötti időtartam legfeljebb 24 óra lehet, a gyűlések bejelentése és megtartása közötti időtartam 6-8 órára csökkenjen, és tilalmazta rendezvények tartását az Országházat környező területen.
Október 23: a Fidesz és a rendőrség
A bizottság szerint az október 23-i eseményekhez hozzájárulhatott az is, hogy a rendőrség a megemlékezés helyszíneként a bejelentés alapján tudomásul vette az Astoria környékét, amely azonban a városszerte folyó ünnepségek, valamint a több mint 50 külföldi delegáció közlekedése szempontjából is különösen aggályos volt.
A jelentés kitér arra, hogy hibázott a Fidesz-rendezvény műsorvezetője, aki annak ellenére nem tájékoztatta a közeledő erőszakos tüntetőkről az ünnepség résztvevőit, hogy erről időben értesítést kapott a rendőrségtől. Így többen tájékozatlanságból mentek a rendőri oszlatás felé. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – írja a jelentés – a békés tüntetésről távozók és az erőszakos tüntetők a szervezett rendbontó csoportok tervei szerint keveredtek össze.
A kialakult bizonytalanságot és az aktuális problémák gerjesztette indulatokat a Fidesz vezető csoportjának politikája rendezte össze egységesnek látszó jelenséggé – tartalmazza a jelentés, amely szerint a párt 2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, a 2006-os újabb vereség után pedig egy gyors sikerrel kecsegető kormánybuktató stratégiára váltott. Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali csoportok, hogy a Fidesz mögöttük is áll.
Gergényi felelős
Az MTV-székház elleni szeptember 18-i jogellenes támadás elhárításának sikertelensége miatt súlyos szakmai felelősség terheli a budapesti rendőrfőkapitányt – tartalmazza a jelentés. Az előzetes tervezés szakmai hibája miatt nem álltak rendelkezésre a szükséges védőeszközök, nem megfelelően tervezték és alakították ki a vezetési pont és az akcióban részt vevő egységek között a kommunikációs rendszert. Szintén felmerül az ORFK helyszínen jelen lévő helyettes vezetőjének szakmai felelőssége is, mivel amikor már látszott, hogy a budapesti vezetés nem képes a székház megvédésére, nem tette meg haladéktalanul a szükséges intézkedéseket.
A testület a rendőrséggel kapcsolatban javasolja, hogy a jövőben tömegoszlatásban kizárólag az erre kiképzett, összeszokott és felkészített egységeket vessenek be, szakszerűen használják a gumilövedéket, illetve az ORFK gondoskodjon olyan felszerelésről, amely lehetővé teszi az intézkedő rendőrök azonosíthatóságát. A szakértők szerint – az augusztus 20-i katasztrófa vizsgálatával együtt – a kormánynak meg kellene fontolnia a rendészeti szükségállapot intézményének bevezetését, azaz egy koordinációs testület 6-8 órán keresztül, a védelmi bizottság felállításáig összehangolná a legfontosabb hatóságok tevékenységét.
