Budai Bernadett, a Vision Consulting elemzője és Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány ügyvezető igazgatója azt megelőzően nyilatkozott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök várhatóan hétfőn értékeli az új kormány megalakulása óta eltelt időszakot.
„Azt a kompetenciaképet, amit Gyurcsány Ferenc másfél év alatt végül is sikeresen felépített, és ami győzelemre vezette, az három hónap alatt tökéletesen lerombolódott, és a mai napig is egy nagyon nagy politikai veszteségként éli meg a kormányfő, és jelentős hátrányt jelent a számára. Nem tudom, hogy újra fel lehet-e építeni ezt a kompetenciaképet” – hangsúlyozta Budai Bernadett.
Hitelvesztés a megszorítások miatt
Giró-Szász András szerint a hitelvesztés elsősorban azért következett be, mert a kormány nem megfelelően kommunikálta az intézkedéseit a megszorításokkal kapcsolatban. „Nem vázoltak fel olyan terveket a társadalomnak, amelyek mondjuk a hitelességüket erősítették volna, vagy amik a társadalom számára elfogadhatóvá tették volna ezeket az intézkedéseket” – mutatott rá a Századvég Alapítvány szakértője.
A két politológus eltérően ítéli meg azt a kérdést, mennyiben volt más a második Gyurcsány-kormány első fél éve a korábbi kormányok hasonló időszakához képest. Giró-Szász András úgy véli: nagyon nagy különbséget nem lehet látni a mostani és a korábbi kormányzásokban, eddig minden hatalomra került koalíciónak megszorításokkal telt az első másfél éve, kivétel volt ez alól 2002.
Budai Bernadett szerint azonban az elmúlt hat hónap nem hasonlít a korábbi időszakokhoz: egyetlen kormány esetében sem volt ennyire „konfliktusos és termékeny időszak” a kezdet. A politikai szakértő szerint három szakaszra lehet bontani az elmúlt fél évet. Nyáron gyakorlatilag nem sikerült teljesítenie a kormánynak az erre az időszakra tervezett lépéseket: a megszorítások és a reformok „elcsúsztak”, ez egyértelmű kudarcot jelentett. Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy a koalíció nem készült fel erre az időszakra, csak elnagyolt tervek lehettek az asztalon – mondta Budai Bernadett.
Profi válságkommunikáció
A balatonőszödi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése utáni demonstrációkkal teli időszakban a kormány nem tudta befolyásolni az eseményeket, gyakorlatilag az ősz elején nem is lehetett kormányzati munkáról beszélni. A válságkommunikáció azonban profi volt – tette hozzá.
Októbertől kezdte el a kormányzat a szakpolitikai tematikát hangsúlyozni, ebben segítséget nyújtott nekik a november és a december is, hiszen ez az időszak hagyományosan a költségvetésről szól – mutatott rá Budai Bernadett. Hozzátette, hogy ekkor kezdődtek el azok a reformok, amelyeket már nyáron el kellett volna indítani: egyebek mellett a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer, valamint a munkaügyi és szociális ellátórendszer átalakítását.
Budai Bernadett szerint nincsenek komoly stratégiák kidolgozva a jelenlegi kormányzati lépések kommunikálására. Annyi azonban bizonyos, hogy a kormány kényszerpályára került: valódi, tartalommal megtöltött reformokat kell véghezvinnie. Kérdés azonban, hogy mennyire csúsznak ütemezésüket tekintve ezek a reformok. Ha a tervezettnél később indulnak el, akkor az komoly problémát okozhat a koalíciónak, amely úgy számolt, hogy a 2010-es választásokra, a reformok eredményességével újra javul a kormány megítélése – tette hozzá.
Azzal Giró-Szász András is egyetért, hogy a koalíciós pártok a nyár elején nem rendelkeztek megfelelően kidolgozott forgatókönyvvel arról, miként folytatódjon a kormányzásuk. Ennek oka a politológus szerint az lehetett, hogy Gyurcsány Ferenc a választásokat megelőzően alárendelt mindent újraválasztásának.
Nem egységes a koalíció
Az őszi események után stratégiaváltásra kényszerült a kormány: fenn kellett tartania a hitet saját szavazóbázisában és meg kellett mentenie a kormányfő tekintélyét – tette hozzá a politológus.
Az ezt követően bejelentett intézkedéseket azonban nem tartja megfelelően előkészítettnek a politikai szakértő. Giró-Szász András szerint nincs egység a koalíción belül a reformokkal kapcsolatban: a nagyobbik kormánypárton belüli érdekérvényesítés és az SZDSZ-szel folytatott egyeztetések során is „felpuhulnak” az eredeti tervek. Erre lehet példa a kiemelt kórházak számának változása – mutatott rá.
Forró tavasz várható
A politológus hozzátette: ha érdemi változások lesznek a szükséges reformintézkedésekben, az negatívan befolyásolhatja a gazdaságot, de politikai hatásai is lehetnek. A következő fél évet elemezve mind a két politikai szakértő úgy vélte: „forró tavaszra” lehet számítani. Elképzelhető, hogy újra az utcákra vonulnak majd az emberek, az követően, hogy a megszorító intézkedések a mindennapokban is éreztetik majd hatásukat.
Giró-Szász András szerint ennek oka az lehet, hogy a 2007-es költségvetéssel alapvetően saját szavazótáborát szorítja meg a kormánykoalíció, a korábbi intézkedések pedig főként a jelenlegi ellenzék támogatóit érintik negatívan. Budai Bernadett szerint azért is lehetőség van az újabb demonstrációs hullámra, mert a megszorító intézkedések negatív hatásai „egybecsúsznak” a tavaszi ünnepekkel, például március 15-vel. A szakértő szerint egyelőre nem lehet látni, hogy a kormány miként készül ezekre az eseményekre, jelzés értékű lenne azonban, ha például változna az igazságügyi és rendészeti miniszter személye.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
