Sólyom László közölte: egyeztet az egészségügyi miniszterrel arról, hogy a reformcsomag intézkedéseinek mi az értelme és a hosszú távú haszna. „Kellene látni a következő 2-3 évet, hogy merre fognak menni, mik a világos célkitűzések, határidők” – hangoztatta.
A köztársasági elnök az interjúban úgy fogalmazott: „nem fog együtt kanyarogni” a pártokkal, hanem megy a maga útján, még akkor is, ha ezt nagyon sokan nehezen viselik. „Beemelek a politikába olyan kérdéseket, amelyeket egyébként a pártérdek nem hozna be. Ilyen a környezetvédelem, ilyen a határon túli magyaroknak a civil része. A jogállamnak egy olyan értelmezése is folytatódik az elnökségem alatt, amit én nagyon is vallottam alkotmánybíró koromban” – fűzte hozzá.
Szavai szerint nyugodt a lelkiismerete abban a tekintetben, hogy nem keveri össze a személyes és az államfői erkölcsiségét. Példaként említette az abortusz szabályozásának kérdését, amikor más volt a véleménye, mint ahogy alkotmánybíróként döntött.
„Minden alapjognak van egy morális tartalma, ez a különlegessége az alkotmányos jogoknak, hogy olyan dolgokat tesz joggá, mint az emberi méltóság, mint a bizalom. (…) Hogy ha olyasmi történik, ami megrengeti ezeket az alapokat, és deklarálja, hogy ezeken túl lehet lépni minden szó nélkül, akkor ezt szóvá kell tenni. Az elnök ennél többet nem is tehet” – mondta a köztársasági elnök.
Az interjúban szóba kerültek a határon túli magyarok is. Sólyom László álláspontja szerint a „szórvány” problémát tudatosítani kell Magyarországon, mert kevesen tudják, hogy a határon túli magyarságnak egy nagyon nagy része, nagyjából hat-nyolcszázezer ember él így. Többségi idegen nyelvű környezetben, amikor nappal állandóan érintkezik az anyaállam lakosságával, vagyis más nyelven beszél napközben és este. Nagy kérdés, hogy hogyan tudja megélni a magyarságát – vélekedett. Az államfő azt mondta, olyan hálózattal lehetne megtartani ezeket az embereket, amelynek részei az egyházak, az iskola és az internet is.
Az Ivan Gasparovic szlovák elnökkel egyetemisták előtt tartott közös fórum kapcsán kiemelte: az ilyen találkozók kikapcsolják a sérelmi politikát. „Elismerem azt, hogy ők szerethetik a Pilist vagy a Mátrát, vagy Békést, de én szerethetem egykori Felvidéket, nekem Bél Mátyás a kultúrám része, nekik lehet Mednyánszky a kultúrájuk része, ez egyfajta nem is kiengesztelődés, egy olyan elismerése a közös gyökereknek, amin lehet tovább menni” – jegyezte meg.
Úgy fogalmazott: szeretheti a Csallóközt, Besztercebányát, vagy a szepességi városokat, ez nem nacionalizmus. „Nem akarom visszafoglalni, szó sincs róla. Tehát ezt tessék megérteni” – hangsúlyozta később az interjúban az államfő. Sólyom László szükségesnek tartja a regionális együttműködést és a közös projekteket. Példának az Ipoly-hidakat hozta fel.
Beszámolt arról, hogy pénteken tárgyalt az uniós nagykövetekkel és nyomatékosan érvelt amellett, hogy a határon túli magyarok vízumkedvezménnyel utazhassanak Magyarországra „a schengeni függöny leereszkedése” után. A kedvezménytörvényről megjegyezte, tudomása szerint a kormány új struktúrát akar felépíteni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
