Belföld

Földrengés Sárospatakon

Több helyen észleltek földmozgást csütörtökön 8 óra 15 perckor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatak térségében – közölte Kohánka István, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőhelyettese.

Sárospatak környékéről több helyről érkezett a bejelentés, miszerint elsősorban a nagyobb épületekben észlelték a föld mozgását. Az elsődleges információk alapján kismértékű, az észlelés határán lévő földrengés volt – mondta a vezetőhelyettes. A katasztrófavédelem szakemberei figyelik az esetleges további földmozgásokat – tette hozzá.


Nagyobb rengéseket az ukrán határhoz közeli településeken észlelték az emberek, szekrények, ágyak is megmozdultak a lakóépületekben, és sokan kimentek a házakból a szabadba. Az ukrán határhoz közeli beregi és szatmári körzet több településéről érkezett kárbejelentés, épületek falai repedtek meg a földmozgás következtében – mondta Pernyák Sándor ezredes a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője. Tiszakóród, Milota és Beregsurány településeken több építmény falán is észleltek repedéseket. Tiszakóródon, Tiszacsécsén és Milotán az iskolákból, óvodákból hazaküldték a gyermekeket, tanítási szünetet rendeltek el.

A Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriuma arról tájékoztatott, hogy 8.15-kor az ukrán határ közelében, Kárpátalján keletkezett a földrengés, amelynek magnitúdója az előzetes meghatározás szerint 4,5 volt a Richter-skálán. Tóth László szeizmológus közleményében azt írta, hogy a rengés Magyarországon is nagy területen volt érezhető, például Beregsurányban, Beregdarócon, Barabáson, Kisvárdán, Fehérgyarmaton vagy Záhonyban. Sokan megijedtek, kiszaladtak az épületekből, mert az ágyak megmozdultak és a csillárok kilengtek, de károkról eddig nem érkezett jelentés – közölte a szakember.


Dobson Tibor, a katasztrófavédelmi főigazgatóság szóvivője az MTI-nek szintén azt mondta, hogy károkról, sérülésről nem kaptak bejelentést, a tűzoltóknak nem kellett mentéshez kivonulniuk. Egy hete, november 15-én ugyanezen a területen, az ukrán határ közelében volt kisebb mértékű, a Richter-skála szerinti 2,5-es erősségű rengés. A Szeizmológiai Obszervatórium Magyarországon évente 100-120 kisebb (2,5-ös erősség alatti), sokszor nem is érezhető földrengést regisztrál az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével.


Az obszervatórium szerint a rengések gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. A jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó 5,5-6-os magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki.


Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a katasztrófavédelmi főigazgatóság útján tudatta az ukrán társszervezettel, hogy szükség esetén Magyarország kész segítséget nyújtani az esetleges károk elhárításában. Eddig ilyen ilyen kérés nem érkezett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik