Belföld

Gyurcsány: Orbán visszariadna a puccstól

Gyurcsány a Der Standard című osztrák napilapnak kifejtette, hogy bátortalan pionírnak tekinti magát, akinek csak a saját emberei előtt volt bátorsága megmondani az igazat. Orbánt veszélyes politikusnak tartja, de nem tart a puccstól.

A miniszterelnök az osztrák liberális lapnak úgy magyarázta, hogy bár elindította a változás politikáját, de nem mert beszélni arról. Kifejtette, 2006 elején még abban reménykedtek, hogy a magas gazdasági növekedéssel a problémák majd maguktól megoldódnak, és ha vannak is feszültségek a költségvetésben, azért ilyen jelentős reformintézkedésekre nincs szükség. Arra hivatkozott, hogy (a kampányban) a programnak csak a vonzó oldaláról beszélt. Mint az a férfi, aki egy hölgynek udvarol, és csak a kedvező oldalát mutatja. Kifejtette, az év első három hónapjának az adatai még azt mutatták, hogy a költségvetés a terveknek megfelelően alakul. Tudatában volt annak, hogy nem könnyű időszak jön, de ő sem számolt azzal, hogy a hiány ilyen magas lesz.

A „gulyáskommunizmus” örökségének (azaz a lehetőségeket meghaladó költekezésnek) a „gulyásdemokratizmusban” való továbbélési lehetőségére vonatkozó kérdésre kifejtette, hogy a törékeny demokrácia nem tipikusan magyar. Azzal a hasonlattal élt: attól is függ, hogy valaki nekifog-e levest főzni, vagy pedig zacskós levest vásárol a szupermarketben, hogy tud-e főzni. Úgy vélte, hogy a térség országai „nem tanultak meg főzni, tehát nem volt lehetőségük, hogy megtanulják a demokráciát”. Mert – véleménye szerint – az nem 16 év gyakorlatának dolga, hanem inkább százéves gyakorlatot kíván.

Kifejtette, hogy az egészségügyi reformnál nem arról van szó: ezentúl orvoslátogatásonként egy eurót kell fizetni. Sokkal fontosabb rámutatni arra, hogy semmi sem ingyenes. A magyarok 90 százaléka abban az illúzióban él, hogy az oktatás és az egészségügy semmibe sem kerül. Ez még a szocializmusból maradt meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi hat évben a jövedelmek és a nyugdíjak átlag 40 százalékkal növekedtek Magyarországon, ami Európában máshol elképzelhetetlen. Kijelentette, hogy jövőre a jövedelmek enyhén csökkennek, 2009-ben pedig ismét növekedni fognak. A fizetéseknek az utóbbi hat évben tapasztalt erős növekedése is a problémák egyik oka. Kiemelte, hogy politikáját ma támogatja a szocialista párt, és addig marad miniszterelnök, amíg ez a politika támogatást kap. Kijelentette, azt nem tudja megmondani, meddig tartanak a tüntetések, de cinizmus nélkül utalna arra, hogy az interjú készítésének reggelén mindössze 62 emberről volt szó.

Gyurcsány Ferenc kérdésre egyetértett azzal, hogy a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikailag az MSZP-től balra áll, mert, mint fogalmazott, a 60-as évek szociáldemokráciájának nagyon hagyományos, régimódi álláspontját képviseli. Arra a kérdésre, hogy a kihívások nagysága nem követelne-e nagykoalíciót a Fidesszel, és miért olyan nehéz, hogy Magyarországon konszenzusra jussanak a fontos kérdésekben, elmondta, hogy nem jött létre az a polgári fejlődés, amelyben az uralkodó osztályok elfogadták, hogy nincs előjoguk a hatalomra. Kiemelte, hogy véleménye szerint a Fidesz politikusai a nemzettel azonosítják magukat. A Fidesz a 2002-es választási veresége után azt mondta: „A haza nem lehet ellenzékben.” A nemzeti zászlót pedig pártszimbólumként használják, egy évvel ezelőtt pedig Orbán Viktor azt mondta, hogy a baloldal, amilyen gyakran csak tudott, rárontott a hazára. A jobboldalon nem akceptálják a baloldal történelmi és erkölcsi legitimitását. És ez megosztja az országot – fűzte hozzá.

Gyurcsány Ferenc kérdésre válaszolva kijelentette, hogy veszélyes politikusnak tartja Orbán Viktort, aki állandóan arra törekszik, hogy az alkotmány határait feszegesse. Úgy fogalmazott, hogy (az ellenzék vezetője) a régióra jellemző radikális, nemzeti és populista politikus. Hozzáfűzte azonban, hogy puccsra nem gondol, mert ettől Orbán legkésőbb a legutolsó pillanatban visszariadna.

A miniszterelnök kijelentette, szeretné tisztázni, hogy a beszédében nem puszta hazugságról szól, azaz nem arról, hogy „mi valamit meghamisítottunk volna, hanem arról, hogy illúziót engedtünk meg magunknak”. A “reggel, délben és este is hazudtunk” kifejezéseire utalva emlékeztetett arra, hogy 1956. október 23-án az állami rádió a következőket mondta: “Reggel, délben és minden hullámhosszon hazudtunk.” Kijelentette, hogy ez a szöveg a rendszer hazugságára vonatkozik.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik