Belföld

Jövőre elindulhat az egészségügyi szerkezetátalakítás

Regionális alapokon, főként uniós forrásból szervezné újra a szaktárca az egészségügyet: a rehabilitáció, az idősek ellátása, a sürgősségi ellátó hálózat és az onkológia szerepel a fejlesztendő területek között. A kiskórházak is megmaradnának, csak szűkebb ellátást biztosítanának.

Regionális összehangolással, uniós forrásokkal alakítaná át a szaktárca az egészségügyet: fejlesztenék a rehabilitációt és az idősek ellátását, valamint a sürgősségi ellátó hálózatot és az onkológiai gyógyellátást. A minisztérium közlése szerint a kiskórházak is megmaradnának.

Uniós forrásokból


Az egészségügyi szerkezetátalakítás hosszan tartó folyamatának véghezviteléhez szükség lesz az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaira, amelyekből meg tud újulni az infrastruktúra – mondta Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára a Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács ülésének sajtótájékoztatóján hétfőn Győrött. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben külön források jutnak ugyanis a régiókba, ezekből a regionális forrásokból kellene a rehabilitáció fejlesztését, a foglalkoztatási rehabilitáció feltételeinek kialakítását, az idősek ellátási körülményeinek javítását megoldani – mondta az államtitkár. Horváth Ágnes beszélt a központi források tervezett felhasználásáról, amelyeket szintén az Európai Unió biztosít. Ezekből az összegekből egyebek között a sürgősségi ellátó hálózat fejlesztését és az onkológiai fejlesztéseket szeretnék megvalósítani.

Régiós igényekre szabnák

A tanácskozáson a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési terveiről cseréltek véleményt a résztvevők. Három megye – Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron – egészségügyi struktúráját próbálja a tanács összehangolni, úgy, hogy az a kor színvonalának megfelelő ellátását eredményezzen.

„Nem kórházakat bezárni akarunk, viszont(…) pontosan meg akarjuk azt határozni, hogy Magyarország ellátó struktúrája hogyan váljon európaivá” – mondta. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni, az egyes településeken milyen ágyszám szükséges ahhoz, hogy hatékony ellátó rendszer tudjon létrejönni a meglévő források koncentrálásával – magyarázta. Az államtitkár leszögezte: az lenne a cél, hogy jöjjenek létre olyan egészségügyi intézmények, amelyeket a nap 24 órájában felkereshetnek a betegek, s emellett maradjanak kiskórházak is, amelyeknek azonban nem biztos, hogy a mostanival azonos ellátásokat kell nyújtaniuk. Szerinte ahhoz, hogy a 24 órás kórházak a jogosan elvárható körülmények között működjenek, az infrastruktúrát is meg kell újítani.

Varga Gábor, tanácskozásnak otthon adó Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa szerint az ellátási biztonság érdekében a kiskórházakkal együtt kell átgondolni a funkciókat. A párhuzamos kapacitásokat ésszerűsítését szükségesnek tartja. Ennek nyomán például a labordiagnosztikai tevékenységet három-négy kórház együtt tudná ellátni. A főigazgató szerint a regionalitás egyik fő korlátja a közlekedési infrastruktúra fejletlensége. Konkrét esetről számolt be a helyzet illusztrálására. Mint mondta, nagykanizsai gerincsérültet Győrben látnak el, mivel a Petz Kórházban van regionális idegsebészeti központ, ugyanakkor a két város közötti távolság megtétele közúton legalább két és fél óra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik