A Fidesz európai parlamenti képviselője, a londoni University College egyetem volt politikatudományi professzora az openDemocracy nevű, Londonban szerkesztett internetes politikai publicisztikai és vitafórumon tette közzé értékelését.
A politikus-politológus szerint – akinek cikke a „Magyarország: a következmények nélküli ország” címet viseli – első pillantásra Magyarország „meglehetősen normális, demokratikus országnak tűnik”, ahol van egy baloldal és egy jobboldal, a közelebbi vizsgálódás azonban a demokratikus gyakorlat három súlyos hiányosságát tárja fel.
Schöpflin szerint az első tényező az, hogy a magyar demokráciát – és ez érvényes jó néhány volt kommunista országra – nyugodtan lehet befejezetlen demokráciának hívni. A demokratikus legitimációról választások gondoskodnak, vagyis a hatalomgyakorlás a nép beleegyezésével folyik, az olyan demokratikus értékek hiányában azonban, mint az elszámoltathatóság, az átláthatóság, az önkorlátozás és a döntéshozói felelősség a végeredmény már kevésbé demokratikus – írta a magyar európai parlamenti képviselő.
A politikus szerint a második tényező a kommunizmus öröksége. Az 1989-es rendszerváltozás utáni években a volt kommunista párt demokratikus szocialistának nevezte át magát, és Magyarország új, többpárti politikai rendszerének „normális alkotóelemeként” vett részt választásokon, kampányokban és parlamenti vitákon.
Jelentős eszközöket tudott azonban átmenteni az előző rendszerből – köztük pénzt, ingatlant, kapcsolatrendszereket, szaktudást és egyéb forrásokat. Ezzel ellentétben a jobbközépnek megszületése után a semmiből kellett felépítenie mindent. Ebben az értelemben Magyarországon a pálya nem volt egyenes, és ma sem az – írta Schöpflin György.
A magyar EU-képviselő szerint a harmadik probléma az intézményi rendszer kialakításának egyik korlátja, ugyanis a miniszterelnök gyakorlatilag eltávolíthatatlan a hatalomból. Még ha el is veszíti parlamenti többségét, akkor is „konstruktív bizalmatlansági szavazást” kell tartani, ami más szóval azt jelenti, hogy új jelöltet kell megszavazni, mielőtt a hivatal betöltője eltűnik – áll Schöpflin György elemzésében.
A képviselő szerint ennek az eszköznek a célja a stabil kormányzás biztosítása, és a posztkommunista Magyarország tizenhat évét – mostanáig – valóban e stabilitás jellemezte. Ennek ára azonban az, hogy a miniszterelnöki felelősség, és ezen keresztül a miniszteri felelősség is gyakorlatilag lenullázódott. Az ellenzék és a társadalom egésze képtelen ezen változtatni, ha a maguknak a hatalmon lévő vezetőknek nincs annyi érzékük, hogy tudják, mikor kell lemondani – áll Schöpflin elemzésében.
Részben e tényezők miatt, részben még mélyebb történelmi okokból, a magyar politikai színtér rendkívüli mértékben polarizált. A mélyen megosztott magyar politikai kultúrában most már szinte mindenről azt feltételezik, hogy pártpolitikai funkciót tölt be; Budapesten ez odáig megy, hogy vannak megkülönböztethetően jobb- és baloldali éttermek – írta a Fidesz EP-képviselője, aki szerint ez a helyzet a baloldal 2002 óta tartó hatalmi időszakában még sokkal rosszabb lett.
Schöpflin György a jelenlegi helyzet elképzelhető forgatókönyvei közé sorolja, hogy a Gyurcsány-kormány sikeresen átvészeli a válságot és helyreállítja a rendet, de azt is, hogy „a hangfelvételt nagy valószínűséggel kiszivárogtató szocialista szárny” rá tudja bírni az MSZP-t Gyurcsány Ferenc menesztésére, bár az EP-képviselő szerint jelenleg nincs kézenfekvő utódjelölt.
