Legalábbis erre lehet következtetni Felsman Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára legutóbbi nyilatkozatából, amely szerint ő „inkább dolgozni szeretne, és nem címlapsztorikat gyártani”, majd hozzátette: „az ő ideje drága” ahhoz, hogy a reformmal kapcsolatos kérdésekre válaszoljon.
Pedig az elképzelés, ami szerint a következő 7 évben 2000 milliárdot költ a kormányzat az utazók közösségi közlekedési eszközökre való átterelése, nem kevés embert érint. Csak a főváros környékén 600 ezer ember ingázik naponta a fővárosba, szállításukon pedig országszerte körülbelül 150 ezer ember dolgozik.
Autósok veresége
A Mobilitási Hét előtt tartott eljutási versenyben a vonattal közlekedők tavaly 30 perccel hamarabb értek Szokolyáról a Nyugati pályaudvarhoz. A vasúton utazók évről évre egyre nagyobb előnnyel verik meg az autóval utazókat, idén becslések szerint 65 perccel lesznek gyorsabbak.
Az érdiek most még inkább autóznak
A megyei jogú várossá duzzadt egykori falu, Érd polgármestere szerint ez az érv kevés, az emberek inkább a légkondis autóban ülve hallgatnak zenét, bármeddig is tartson az utazás. Döcsakovszky Béla elmondása szerint Érden két vasútvonal is keresztülmegy, de a vasútállomások rossz elhelyezkedése miatt a naponta ingázó 40 ezer érdi közül 20 ezren inkább autóval közlekednek. Az eddig szocialista színekben induló polgármester azonban reményét fejezte ki, hogy a köznyelvben „Nagyérdnek” nevezett vasútállomással egybeépülő buszpályaudvar és bevásárlóközpont sokat javít majd a helyzeten.
A vasútállomás átépítése jól jön a MÁV-nak is, hiszen ezen a vonalon is közlekednek majd a nemrégiben 60 milliárd forintért beszerzett svájci gyártmányú Flirt motorvonatok is, a Kelenföldi pályaudvarnál kiépítendő intermodális csomóponton az utasok pedig egyetlen mozgólépcsővel lejuthatnak a majdan megépülő négyes metróhoz. Itt pedig be lehet majd véglegesen is vezetni az úgynevezett zárt peronos rendszert, amin az utasok nem juthatnak át érvényes jegy nélkül. A Nyugati pályaudvaron kisérleti jelleggel üzemelő rendszerrel kapcsolatban Devecz Miklós, a MÁV személyszállítási igazgatója nemrégiben azzal büszkélkedett a FigyelőNetnek, hogy a rendszer három hét alatt behozta 35 millió forintos árát, amit a megnövekedett jegyárbevételből számítottak ki.
A BKV is vevő az ötletre
A BKV is csillogó szemekkel tekint az érdi projekt megvalósulása felé. Menyhért László, a Budapesti Közlekedési Rt vezérigazgató-helyettese szerint a jövő a városhatárnál lévő csomópontok kiépítése lehet. Ezekhez a központokhoz az autósok kényelmesen eljuthatnak, gépkocsijukat a menetjegy áráért őrzött parkolókban hagyhatják, hazafelé menet pedig az itt található kereskedelmi központokban megejthetik a szükséges bevásárlásokat.
Még nincsenek konkrét tervek a belvárosról
Hogy ezek az elképzelések megvalósuljanak, ahhoz nemcsak a közösségi közlekedőknek, hanem annak a 282 ezer autósnak is egyre több érdeke fűződik, akik naponta autóznak vidékről a fővárosba. Kéthelyi József, a Budapesti Közlekedési Szövetség igazgatója elmondása szerint Budapest „nőtt város”, azaz a régi belső kerületek utcái szűkösek, míg kifelé haladva egyre szélesebbek, pedig pont fordítva igénylik ezt a közlekedők.
Ez utóbbit a városházán is felismerték: korábban mind Demszky Gábor, mind pedig Bakonyi Tibor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az északi M0 híd átadásával egyidőben a Bevárosban szigorú forgalomkorlátozást fognak bevezetni – az elképzelés szerepel a fővárosi SZDSZ kampányprogramjában is, igaz, konkrét részletek nélkül. A tervek belvárosi utak áteresztőképességének csökkentésétől (sávok virágyássá alakításától) kezdve egészen a londoni és stockholmi minta alapján elképzelt úthasználati díjig terjed. A FigyelőNet által megkérdezett szakemberek egyike sem tartja elképzelhetőnek a közutak további fejlesztését, Gaál Gyula, a MÁV elnök-vezérigazgatója szerint márcsak azért sem, mert például „a Frankfurtot elkerülő kétszer hatsávos út ugyanúgy be van dugulva, mint a pesti kétszer két sávos”.
Idén kétszer lesz autómentes nap
Útdíjra, vagy más megoldásra azonban éveket kell még várniuk azoknak, akik a terv megvalósulásában reménykednek. Ők és ellenlábasaik azonban addig is szokhatnak a gondolathoz, mivel idén kétszer is autómentes napot tartanak a fővárosban: szeptember 17-én és 22-én is. Az utóbbi napon a kerékpárosok ismét körbetekerik a várost, a várakozások szerint legalább 40 ezren fognak ezen a módon üzenni a döntéshozóknak több kerékpárutat követelve. A tömeg- illetve divatos szóval élve közösségi közlekedést választók pedig a 17-én lezárt Andrássy úton ismerkedhetnek a jövő közlekedési módjaival, az idén először a BKV ingyen szállítja az utasokat, a merészebbeknek pedig autóbusz-tesztevezetést tart.
