„A kormányzati irányításnak alkalmazkodnia kell az új szituációhoz, a globalizációhoz, az információs forradalomhoz” – mondta az önkormányzati reformokról, az önkormányzati rendszer változásairól és a területfejlesztésről rendezett tanácskozáson a jogászprofesszor.
Kifejtette, hogy az állam korunkban átalakul, puszta jogállamból olyan jogállammá, amelynek eredményeket kell elérnie, szolgáltatást kell nyújtania, és ilyen értelemben a multinacionális vállalatokkal akár versenyeznie is kell. Ez megújítja a hagyományos közszolgálatot – tette hozzá. Az állam – mutatott rá – túl nagy ahhoz képest, hogy mik a tényleges feladatai. Nem történt meg a kormányzati feladatok deregulációja és decentralizációja. Az államszervezet túl tagolt, valamint túl centralizált, sok a vezető állás, az érdemi ügyintézés háttérbe szorult, nem elég lakosságközeli.
A második Gyurcsány-kormány kormányzati intézkedései a professzor véleménye szerint lényegében a modernizációra irányulnak. Csökkent a minisztériumok száma, az országos hatáskörű szervezetek nagy részét korszerű kormányhivatalokká alakítják át, valamint átalakulnak a minisztériumi feladatok is. A cél a stratégiai minisztériumok, szabályozó minisztériumok – és nem a „kijáró” minisztériumok – kialakítása.
A Gyurcsány-kormány célkitűzése – fogalmazott Sárközy –, hogy a miniszterek a kormány politikáját érvényesítsék szakpolitikusként, ne pedig a tárca érdekeit képviseljék a kormányban.
Beszélt arról, hogy folyamatban van a minisztériumok dekoncentrált szervezeteinek, a közhasznú társaságoknak, a közalapítványoknak a jelentős csökkentése. „De itt nem a csökkentésen van a hangsúly, hanem azon, hogy a dolgok jobban menjenek” – hangsúlyozta Sárközy Tamás professzor, aki a közigazgatási reformért felelős kormánybiztosként tavaly olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely összességében mintegy húszszázalékos karcsúsítást irányoz elő. Sárközy Tamás a javaslatcsomag összeállításakor a skandináv kormányzati rendszert tartotta példaértékűnek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
