A per előzménye, hogy tavaly Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna: együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival. Ezután fordult a Fővárosi Bírósághoz felperesként az újságíró, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.
Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár. Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek a Fővárosi Bíróság az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba.
Így alperessé vált Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház távozó országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.
A per elsőrendű alperesének, a levéltár jogi képviselője korábban úgy nyilatkozott a perben, hogy teljesen semleges résztvevői az ügynek. A levéltár kizárólag a kötelező törvényi rendelkezés miatt részese a pernek. Az ügy hétfői tárgyalásán a felperes újságíró mellett csak a levéltár és a katolikus egyházi vezetők jogi képviselője jelent meg, mivel szabálytalan idézést kaptak az érintettek, amelyben nem volt megjelölve a tárgyalás időpontja.
A törvény megfogalmazása szerint „közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”.
A katolikus egyházi vezetők jogi képviselője hétfőn ellenkérelmet terjesztett be a bíróságra. Ebben hivatkozott arra, hogy szerinte a jogszabály a törvényben említett feltételek együttes teljesülését írja elő. Kiemelte: a katolikus egyház képviselőinek az egyházi törvénykönyv tiltja, hogy közhatalmat gyakorló tisztséget vállaljanak, és azt is, hogy „feladatszerűen” politikai véleményt nyilvánítsanak.
Ellenkeresetében utalt az Alkotmány 60. §-ára, az állam és egyház szétválasztására, valamint a vallásszabadság alkotmányos jogára. Az alperesi képviselő kifejtette: sem a közszereplő fogalmát meghatározó törvény, sem annak indoklása nem rögzíti pontosan, hogy a politikai véleménynyilvánítás mit takar.
Hozzátette: felmerül, hogy ezt a kérdést az Alkotmánybíróság értelmezze, s mondja ki, hogy a véleménynyilvánítást, pontosabban a politikai véleménynyilvánítást milyen körben kell értelmezni. A per november 10-én folytatódik.
Az origo.hu korábban megírta: az eset kapcsán a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv azt nyilatkozta, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal.
Az Élet és Irodalom március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték, februárban pedig Paskai László bíborosról, volt esztergom–budapesti érsekről írta, hogy egy évtizeden át ügynök volt, és jelentett paptársairól.
