Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény kifogásolt paragrafusai sértik a jogállamiság és az arányos közteherviselés elvét – indokolta a lépést a szóvivő. A KDNP szerint az elvárt adó kapcsán a kormány abból indul ki, hogy a veszteséges vállalkozások Magyarországon mind adócsalók, de ez ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi határozatának, miszerint az állam rosszhiszemű vélelemből kiindulva nem szabályozhatja a gazdasági életet.
A rendelkezés célja sem teljesül, mert ugyan az állam több adózót von be az adózói körbe, ellenben a tönkrement vállalkozások kikerülnek abból. Mint mondta, a vélelmezett társadalombiztosítási járulék bevezetésével a vélelmezett jövedelem válik fő szabállyá, az ellenbizonyítást a járulékfizetőkre hárítja az állam, holott a törvényes vélelem csak kivételes eszköz lehet abban az esetben, ha a jövedelem tényleges mértéke nem állapítható meg. A KDNP szerint a járulékfizetők túlnyomó többségénél megállapítható a jövedelem mértéke, ezért a kivétel alkalmazása szükségtelen.
Az evával kapcsolatban az ellenzéki párt azt kifogásolja, hogy a törvényalkotó nem biztosít elég időt az adózóknak az átállásra, akik rövid határidőn belül olyan döntés meghozatalára kényszerülhetnek, amelynek következményeit áttekinteni jelenleg szinte lehetetlen. Egyelőre hiányoznak azok az átmeneti jogszabályok, amelyek az átállást zökkenőmentessé tennék, ezenkívül aránytalan adminisztrációs és anyagi terheket ró a szabályozás a körből kilépni szándékozókra – fűzte hozzá a szóvivő.
Az ország gazdasági helyzete nem lehet alapja a demokratikus jogállam megsértésének. A megszorító intézkedések ellentétesek az igazságossággal és a szociális gondoskodással, az egyensúly helyreállítására nem alkalmasak, ugyanakkor ellehetetlenítik a magyar lakosságot – mondta a szóvivő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
