„Folyamatosan érkeznek az Alkotmánybírósághoz (Ab) magánszemélyektől vagy különböző szervezetektől beadványok a megszorító csomaggal kapcsolatban” – tudatta Sereg András szóvivő a FigyelőNettel.
Az Alkotmánybíróságnál egyébként augusztus 20-áig ügyrendi szünet van, a szóvivő tájékozatása szerint pedig az első hetekben nem ezekkel a beadványokkal fognak foglalkozni. Sereg András tájékoztatása szerint elképzelhető, hogy augusztus 28-a után, az Alkotmánybíróság teljes ülése után lesz bírói előadó az indítványokról.
Mivel a beérkezett indítványokra nem kértek sürgősségi tárgyalást, ezért akár egy évbe is beletelhet a döntés meghozatala.
Aggályok az oktatásban
Sólyom László szerdán küldte meg véleményezésre az Ab-nek a felsőoktatás módosításáról szóló törvényt. A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy a szabály értelmében a jövőben a felsőoktatási intézmény rektora csak az intézményben működő gazdasági tanács egyetértésével nyújthatna be a szenátus részére az intézmény autonómiáját alapvetően érintő döntések meghozatalára vonatkozó előterjesztéseket. Így a gazdasági tanács olyan fontos döntések meghozatalát akadályozhatná meg, mint például a felsőoktatási intézmény fejlesztési tervének az elfogadása, a szervezeti tagozódás megállapítása, vagy a költségvetés és az annak teljesítésére vonatkozó beszámoló elfogadása.
A Fidesz a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban a tandíjat tartja aggályosnak. A párt azzal érvel, hogy az Alkotmánybíróság több határozata kimondja, „alkotmányos jog képességeink alapján a felsőoktatásban való részvétel”. Az Ab nem mondta ki az ingyenes részvételt, de ha teljesen elszakad a tandíj megállapítása a mindennapi életkörülményektől, a megélhetési költségektől, akkor ez elérhet egy olyan szintet, amit már alkotmányellenesnek nevezhetünk – érvel az ellenzéki párt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig a közoktatási törvényben fedezett fel alkotmányellenességet. A kötelező óraszámon felül, külön díjazás nélkül elrendelhető két órával kapcsolatos szabályozást kifogásolja a szervezet, ezért fordulnak az Ab-hez. Az érdekvédők szerint ugyanis sérül az az alkotmányos elv, amely kimondja, hogy a munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást kell biztosítani.
Házipénztáradó
Répássy Róbert, Latorcai János és Rubovszky György (KDNP) országgyűlési képviselők szerdán fordultak az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület nyilvánítsa alkotmányellenesnek és semmisítse meg a házipénztárról szóló törvényt. Az indokuk szerint, a jogalkotók figyelmen kívül hagyták, hogy az új adónem a „vétlenek” nagy tömegét is hátránnyal sújtja: nevezetesen azokat, akiknek nem áll szándékukban kijátszani az adójogszabályokat, mindössze üzletmenetük sajátossága folytán rendelkeznek az elismert pénzkészletnél nagyobb összegű készpénzállománnyal. Az adó kivetésének semmiképp sem lehet alapja egy rosszhiszemű vélelem, ezért a képviselők szerint a házipénztáradó sérti az Alkotmány 2. paragrafus első bekezdésében megfogalmazott jogállamiságot – érvelnek a politikusok.
Az ellenzéki pártok mellett a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete is az Ab-hez fordul, miután Sólyom László mégiscsak aláírta a megszorító törvényeket. Az adótanácsadók szerint a házipénztárban tartandó összegre nincs (nem is lehet) jogi korlátozás, vagyis akkora összeg tartható ott, amennyit a vállalkozás jónak lát. A
Az Ab korábban egyébként már alkotmányellenesnek minősített egy hasonló szabályozást, amikor az 1,5 millió forint feletti készpénzes vásárlások áfáját nem lehetett levonni, és költségként sem lehetett elszámolni.
A bankok is az Ab-hez fordulnak
Miután a köztársasági elnök nem kért normakontrollt, a Magyar Bankszövetség legkésőbb a augusztus közepén benyújtja az Alkotmánybírósághoz a banki különadó megsemmisítésére vonatkozó indítványát. A bankokra kirótt járadék a szövetség szerint sérti az arányos közteherviselés elvét, a gazdasági verseny szabadságát és ütközik az EU rendelkezéseivel is. A parlament által elfogadott törvény emellett a bankszövetség szerint nem igazít el arról, hogy pontosan mely hitelek kamatbevétele után kell megfizetni a járadékot. Az egyes támogatott hitelkonstrukciók ugyanis abban is különböznek egymástól, hogy miként jut el a kamattámogatás az ügyfélhez.
A vállalkozók is aggódnak
A Vállalkozók Országos Szövetsége négy ponttal kapcsolatban fontolgatja az Ab megkeresését: a legkevésbé elfogadhatónak az elvárt adó intézményét ítélik, de a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázását is alkotmánysértésnek tartják. Felmerülhet még a jogbiztonság és kiszámíthatóság kérdése a szeptemberi változásokkal kapcsolatban, és a házipénztáradó ügyében is „tusakodnak” még.
Alkotmányellenes nyugdíj
A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint a nyugdíjrendszer egyes szabályai súlyos diszkriminációt tartalmaznak, ezért a párt szeptember elején nyújtja be állásfoglalási kérelmét az Ab-nek. Az ellenzéki párt diszkriminációnak véli azt a szabályozást, hogy aki 15 évnél kevesebb ideig fizetett járulékot, az semmiféle járandóságra nem jogosult, szemben azzal, ha az érintett ugyanezt a pénzt magánnyugdíjpénztárba fizeti.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
