A köztársasági elnök hétfői beszédében kitért arra, miért nem kérte ki a pártok véleményét. Mint mondta, olyan jelöltet állított, aki alappal számíthat arra, hogy bármely politikai párt képviselői megválasztására szavaznak. „Másrészt ki akartam zárni, hogy akár utólag is felmerülhessen, hogy a jelöltet egy zárt ajtók mögötti egyeztetésen valamelyik párt javasolta volna, vagy hogy támogatása fejében bármelyik párt a jelölttől szervezeti vagy személyi intézkedéseket várt volna el” – magyarázta az államfő.
Hat évre szól a mandátum
Számítása a hétfői szavazáson nem jött be. Ennek ellenére következő jelöltje személyéről sem hajlandó megbeszélést folytatni a pártokkal. Bárkit is válasszon Sólyom László, előbb-utóbb el kell nyernie a többség bizalmát, ugyanis a törvény csupán annyit rögzít, hogy a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára a parlament egyszerű többséggel választja meg, titkos szavazással, hat évre. Posztján nem újraválasztható, hetvenedik életéve betöltésével pedig automatikusan távoznia kell.
A legfőbb ügyész megválasztásáig feladatait helyettese látja el, aki ebben az időszakban valamennyi jogkörét korlátlanul gyakorolhatja.
Feddhetetlennek kell lennie
Legfőbb ügyész csak választásra jogosult, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki jogi egyetemi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik. Ezenkívül a jogszabály – a közjogi méltóságoknál is ismeretlen módon – feltételül szabja a feddhetetlenséget. Ez azt jelenti, hogy „nem választható meg legfőbb ügyésznek, aki bár büntetlen előéletűnek tekintendő, de a bűnügyi nyilvántartásban szerepel”.
A legfőbb ügyész a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatát átadja az Országgyűlés elnökének.
