A müncheni liberális lap hétfői száma szerint a magyarok „egyelőre azon álmélkodnak, hogy Gyurcsány csapata milyen formulákkal igazolja a kampányhazugságot. Veres János pénzügyminiszter beismerte: beosztottjainak megtiltotta, hogy a választás előtt megnevezzék a valós költségvetési számokat, mert az rossz hangulatot teremtett volna.”
Csak a becsléseket tiltotta
A Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában Veres János kijelentette: az olyan „prognózisra vonatkozó munkákat” tiltotta, amelyben becslések lettek volna, például az árvízre vagy más olyan tételekre, amelyeket csak becsülni lehet. Veres János utalt arra: több százszor mondta azt a választások előtt is, hogy az idei költségvetés intézkedésekkel lesz tartható.
A pénzügyminiszter elsősorban az Eurostatot, a statisztikusokat jelölte meg felelősnek azért, hogy az idei tervezett 4,7 százalékos GDP-arányos, uniós normák szerint számított hiányt 8 százalékra kellett emelni. A hiányt növelő tételek többsége szavai szerint szerepelt a költségvetésben, de például az autópályák építési költségeinek elszámolási módjáról csak márciusban döntöttek az uniós statisztikusok, és hasonló volt a helyzet a Gripen-beszerzés költségeivel is.
A legális vállalkozások 40 százaléka nem nyereséges
A tervezett intézkedések részleteiről elmondta, hogy az elvárt adót a cégeknek előzetes bejelentés alapján lehetőségük lesz nem megfizetni, amennyiben valóban veszteségesek. „Tarthatatlan állapot és a világban példa nélküli, hogy a legálisan működő vállalkozások 40 százaléka tartósan nulla körüli nyereséggel vagy veszteséggel működik Magyarországon” – mondta a pénzügyminiszter, aki erről az adóról az adóhivatal egyfajta új ellenőrzési szempontjaként beszélt.
Veres János kijelentette: a Pénzügyminisztérium számításai szerint a 25 százalékos kulccsal az eva alapján adózók kedvezményesebb helyzetben lehetnek a költségelszámolást választó vállalkozásoknál, mintegy 10 százalékkal.
A banki különadót a miniszter közlése szerint azért nem lehetett fenntartani, illetve kiterjeszteni a biztosítókra is, mert azzal kapcsolatban alkotmányos aggályok merültek fel. Ezért választották a Pénzügyminisztériumban az állami kamattámogatás alapján számított járadékfizetési kötelezettséget, amely az előbbi megoldásnál kevesebbet, mintegy 25 milliárd forintot hozhat majd jövőre a költségvetésnek a pénzügyi szférában.
