Oroszlán csak amatőröknek

„Kéthónapos aranyos hím oroszlánkölyök eladó. Csak amatőr állatbarátnak” – olvasható a hirdetés egy internetes oldalon. Míg máshol, egy fórumban 120 ezer forintért egy nílusi krokodilt kínál fel szerető gazdája megvételre. A hirdetők állítása ellenére azonban a fent említett állatok nem amatőr állatbarátoknak valók. Tartásukat az 1999-ben született, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezéséről szóló rendelet szabályozza. Eszerint csak az tarthat veszélyes állatot, aki rendelkezik szakirányú képzettséggel, legkevesebb hároméves szakmai gyakorlattal (például állatkertben, cirkuszban vagy vadasparkban dolgozott), biztosítja az állathoz köthető biztonsági előírások betartását és a jogszabályban meghatározott minimális tartási feltételeket, valamint rendelkezik a szomszédjainak beleegyező nyilatkozatával. A rendelet hatálya alá tartoznak például a méreggel ölő állatok, a nagymacskafélék, de a krokodilok is.

Internetes üzletek

A pontosan meghatározott feltételek meglétét azonban nehéz ellenőrizni. Az internetes kereskedés elterjedésével megfékezhetetlenek az illegálisan lebonyolított adás-vételek. Egy weboldalon cserélt gazdát például 30 ezer forintért egy kajmán csemete, habár a vevő elismerte: „Fogalmam sincs, hogy kell vele bánni, mit kell neki adni: gondolom valami húst”. Persze szakértelem hiányában is megköttetett az üzlet. A szomszédok megkérdezése nélkül.

Nem elterjedtek, de növekszik a számuk

Az ilyen, illegálisan megkötött tranzakciók miatt nehéz megállapítani, hogy ma pontosan mennyi veszélyes állat él Magyarországon magánszemélyeknél. Azon veszélyes állatok engedélyezését, amelyek egyúttal védettek vagy valamely nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatály alá is tartoznak, a 12 területileg illetékes természetvédelmi hatóság végzi. Ám azon élőlények, amelyek nem tartoznak egyik egyezmény hatálya alá sem, és nem is védettek Magyarországon, a tartás engedélyezése az illetékes jegyző hatáskörébe tartozik. Mivel országunkban körülbelül 3200 jegyzőség dolgozik, így pontos számot nehéz megállapítani.

„Magyarországon a veszélyes állatok tartása nem elterjedt, mégis az azokat tartók száma növekszik” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Czirák Zoltán, a Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi természetvédelmi egyezmények osztályának vezető tanácsosa. A szakértő szerint a kistestű, méreggel ölő fajok – például madárpók és tarantula – illegális tartása a leginkább elterjedt, hiszen elég egyszerűbb körülményeket biztosítani nekik, ráadásul csendesek, így nem bukhatnak le gazdáik a szomszédok előtt.

Párduc, oroszlán, gorilla

Nem tudni pontosan, hány veszélyes állat van Magyarországon, miként azt sem, hogy körülbelül mekkora lehet az illegális kereskedelmük. Így általában csak akkor szerzünk róla tudomást, ha valamelyikük elszökik, vagy ha véletlenül rábukkannak a hatóságok. Így történt ez idén tavasszal is, amikor a rendőrség egy házkutatás során nílusi krokodilt talált a vizsgált lakás lépcsője alatt. Három éve egy elveszett tigrispitont kerestek a hatóságok Keszthely környékén, pár hónapja pedig néhányan fekete párducot és tigrist láttak országunkban, az említett állatok azonban végül nem lettek meg.

Az állatkertben landolnak

A speciális gondozást igénylő, illegálisan tartott elkobzott állatoknak az állatkert ad ideiglenes szállást, s ha szükséges egészségügyi ellátást nyújt, amíg azokat vissza nem szállítják eredeti élőhelyükre. „A kirívó esetek közül többet is meg lehetne említeni. Előfordult, hogy több száz szárazföldi teknősnek kellett helyet biztosítani, és az is megesett, hogy egy engedély nélkül tartott és balesetet okozó oroszlánt koboztak el a hatóságok, és helyezték ideiglenesen az állatkertbe” – mondta el kérdésünkre Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert sajtószóvivője.

Önmegvalósítás és divat

„Manapság nagy divat extrém állatokat tartani. Sokan az önmegvalósítás azon formáját választják, hogy kutya, macska, tengerimalac helyett oroszlánt, krokodilt, mérges kígyókat és más hasonló állatokat tartanak. És bizony nem mindig járnak utána, hogy ez mivel jár, mire van szükség mindenhez” – jellemezte az állattartás eme formáját Hanga Zoltán kérdésünkre.
Czirák Zoltán szerint a mérges állatok tartása inkább Budapestre jellemző, a gazdák pedig leginkább fiatalok, hiszen családos ember talán más kevésbé veszélyes állat tartására adja a fejét.

Papp Dorottya, a veszélyes állatokról szóló washingtoni egyezmény betartatásával foglalkozó TRAFFIC kelet-közép-európai iroda programvezetője is leginkább divatnak tartja azt, hogy az emberek egyre egzotikusabb fajok felé fordulnak. A szakértő szerint azonban például Németországhoz képest Magyarországon jónak mondható a helyzet: a németek egzotikusállat-mániája mára már a kihalás szélére sodort – többek között – egy délkelet-ázsiai teknősfajt.

Elégtelen kontroll

Az internet elterjedésével a kereskedés ellenőrizhetetlenné vált, hiszen az anonimitás mindkét félnek védelmet nyújt, a hatóságok pedig csak részben tudják ellenőrizni. Papp Dorottya szerint Magyarországon viszonylag jól együttműködik a vámhatóság, a rendőrség és a minisztérium nemzetközi természetvédelmi egyezmények osztálya, a lefoglalások leginkább az EU külső határain történnek, de az Európai Unión belül már jóval nagyobb az eladók mozgástere.

Czirák Zoltán is elismerte, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium nem rendelkezik elegendő kapacitással, hogy teljes mértékben kontrollálja a belföldi állatkereskedelmet. A szakértők ugyanakkor elismerték, hogy az állatkereskedések általában betartják a törvényt. „A jobb állatkereskedések betartják a törvény, vagyis a különleges vagy védett fajokhoz van papírjuk, és a veszélyes állatok eladásakor külön figyelmeztetik a vásárlót, hogy az állat tartása bizonyos feltételekhez kötött. Általában azt lehet mondani, hogy minél nagyobb, komolyabb egy állatkereskedés, annál inkább valószínű, hogy a jogszabályokat is betartják” – véli Hanga Zoltán.