1999 és 2004 között megépült gyorsforgalmi utak (Forrás: GKM)
2005-2006 között megépült gyorsforgalmi utak (Forrás: GKM)
A GKM szerint a 2002-2004 közötti időszakban közel 74 kilométernyi autópályát és 21 kilométernyi autóutat adtak át. Az új építések mellett közel 200 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi útszakaszon folyt burkolatmegerősítés teljes, illetve félpályán. Az M7 autópálya 92 kilométer hosszú szakaszán teljes felújítás történt, a Budapest-Székesfehérvár vonalon pedig kiépült egy 3. forgalmi sáv.
Az országos fő- és mellékúthálózaton 2002 és 2004 között továbbá csaknem 100 kilométer hosszúságú új főút és mintegy 7 kilométernyi alsóbbrendű út épült. A főúthálózatnak pedig közel 84 kilométerét korszerűsítették illetve növelték a kapacitását; az alsóbbrendű hálózat esetében 32 kilométeres szakaszokon történetek hasonló munkálatok.
A 2005. év végére a 2004-ben meglévő 680 kilométerről 775-re nőtt a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat hossza. Ebben a kormányzati ciklusban a kormány ígérete szerint 511 kilométer autópálya készül el, amelyből 245 kilométert már átadtak és 266 kilométer építése még folyamatban van.
Az úthálózat fejlesztésének köszönhetően a kormány szerint 2004-ben összesen 3,708 milliárd euró, míg 2005-ben mintegy 4 milliárd euró közvetlen külföldi tőkebefektetés valósult meg Magyarországon.
A rögös út
A 2002. május 27-én hivatalba lépő kormány meghirdetett programja a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztésében alapvető stratégiai célként a gyorsforgalmi utak fejlesztését tűzte ki. A kormány fontosnak tartotta az M3/M30, M5, M7/M70 gyorsforgalmi utak építésének folytatását és kiemelten kezelte az M0 keleti és északi szektorának mielőbbi megvalósítását, valamint a déli szektor bővítését. Ezen kívül a 4-es, 6-os és 8-as főutak gyorsforgalmi úttá fejlesztése is bekerült a programba.
A kormány felgyorsította az M5 autópálya továbbépítésével és díjasítási kérdéseivel kapcsolatos tárgyalásokat, amelynek eredményeként végül 2004-ben életbe lépett a matricás rendszer ezen az autópályán is.
A kormány a folyamatosan növekvő forrásokra számítva, pályázati formában tovább kívánta folytatni az önkormányzati út- és járdaépítési programot, valamint a kerékpárutak építését. Ígéretet tett egy egységes közlekedési törvény megalkotására és egy, a közlekedésfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló országgyűlési határozat elfogadására.
A 2002-2004 közötti időszak
Az előző kormány által 2001. októberében meghirdetett Széchenyi Plusz gazdaságélénkítési program megvalósítása az új kormány hivatalba lépése után is folytatódott. A 2005-ig megvalósuló projektek közül 2002-ben 7, 2003-ban 16, 2004-ben 12, míg 2005-ben újabb 3 projekt fejeződött be.
A Széchenyi Plusz program legfontosab elemei: a 6-os főút Pécs nyugati elkerülő szakasz II. üteme, az 51-es főút Solt-Dunapataj korszerűsítése, az 51-55-ös főút Baja elkerülő szakasza, az 51-es főút Baja északi elkerülő szakaszának III. üteme, a 44-es főút Békéscsaba elkerülő szakaszának I. üteme, a 44-es főút Veszely-Gyula közötti négysávosítása, a 63-as főút Székesfehérvárt elkerülő szakasza, a 81-es főút Győr új bevezető szakaszának II. üteme, a 84-es főút Sopron határátkelőhely közötti szakasz négysávosítása, a 354-es főút Debrecen észak-nyugati elkerülő szakasza, a 2-es főút Rétság elkerülő szakasza (M2-vel összhangban), a 4-es főút négysávosításának I. üteme az 56-60,6 kilométer között, a 4-es főút négysávosításának II. üteme a 69,6-76,8 kilométer között, 4-es főút Abonyt elkerülő szakasza, a 4-es főút Nyíregyháza keleti elkerülő szakasza, a 4-es főút Nyíregyháza-M3 kapcsolata, a 49-es főút építése, az 52-es főút Dunaföldvárt elkerülő szakasza, a 84-es főút Sárvárt elkerülő szakasza, a 89-es főút Szombathely északi elkerülő szakasza, és a 76-os főút Zalaegerszeg északi elkerülő szakasza voltak.
Európa Terv
Egy újabb nagyszabású terv született 2003-ban: az Európa Terv a kormányzati ciklus végéig több százmilliárd forintos fejlesztési programot foglal magába. A 2006-ig előirányzott programcsomagban a közúti gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése került előtérbe. A 2003 tavaszán megjelent Európa Terv részeként, 2003 áprilisában mutatták be az úgynevezett Sztráda Expressz-programot, amelynek legfontosabb célkitűzése volt az M0 autópálya továbbépítése, az M3 autópálya megépítése 2004-ig Görbeházáig, 2006-ig pedig Nyíregyházáig, az M30 gyorsforgalmi út Miskolcig történő kibővítése 2004-ig, az M35 gyorsforgalmi út Debrecenig történő meghosszabítása 2006-ig, az M5 autópálya megépítése 2006-ig Szegedig, illetve az M7 autópálya 58 kilométeres meghosszabbítása a kormányzati ciklus végéig.
Nemzeti Fejlesztési Terv
Magyarország európai uniós csatlakozásával összefüggésben ugyancsak 2003-ban született meg a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elfogadásáról és az Uniótól elnyerhető Kohéziós Alap Stratégiáról szóló kormányhatározat. A NFT 5 operatív programja közül 2 – a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), és a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) – foglalkozik a közúthálózat (gyorsforgalmi utak, településelkerülők, mellékutak, kerékpárutak) fejlesztési feladataival.
Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program
A KIOP keretén belül 4 darab elkerülő út – a 4-es főút Székelyt (4,8 kilométer) és Berkeszt (5 kilométer) elkerülő szakasza, a 44-es főút Békéscsabát elkerülő szakasza (5,7 kilométer) és a 6-os főút Pécs dél-nyugati elkerülés (2,9 kilométer) –, 2 darab kapacitásbővítő rekonstrukció – 21-es főút négysávosítása (körülbelül 7,5 kilométer), a 4-es főút négysávosítása Cegléd térségében (mintegy 9 kilométer) – és 5 darab 11,5 tonnás burkolatmegerősítés valósult meg – a 4-es főúton Szolnok térségében (mintegy 18 km), Püspökladány térségében (mintegy 9 kilométer), a 44-es főúton Kondororos és Békéscsaba között (19,1 kilométer), a 86-os főúton Hegyfalu térségében (mintegy 10 kilométer), a 8-as főúton Jánosháza és Hosszúpereszteg között (mintegy 17,5 kilométer).
Regionális Fejlesztés Operatív Program
A ROP-projektek önrészét az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat (ÚFCE) biztosítja, a 2004. évi keretből 172 millió forint került elkülönítésre erre a célra.
A közúthálózat ütemezése 2003-2006 között
Egy a 2003. év elején megjelenő kormányhatározat az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és középtávú feladatairól, valamint finanszírozásának egyes kérdéseiről döntött. Ütemezést adott a 2003-2006. között évenként megvalósuló gyorsforgalmi utak kivitelezéséről és ütemezés nélkül meghatározta a 2015-ig megvalósítandó további gyorsforgalmi utakat. Ekkor 420 kilométer új gyorsforgalmi út megvalósításáról, 425 kilométer építéséről és 803 kilométer előkészítéséről döntött a kormány.
A kormányhatározat előkészítésekor egy olyan megalapozó program is született, amely a főúthálózat és egyes kiemelt mellékút-hálózati elemek építési ütemezésével és azok beruházási költségeivel foglalkozott, beleértve a Széchenyi Programból átvett és az NA Rt. beruházásában megvalósuló fejlesztéseket is. Ez a program folyamatos aktualizáláson megy keresztül és az átalakításokkal együtt az országos közutak 2015-ig terjedő fejlesztési programját tartalmazza.
Sztrádatörvény
Az úgynevezett sztrádatörvény 2003 végén került elfogadásra, amely a gyorsforgalmi utak fejlesztésével kapcsolatban a 2007-ig befejezendő beruházások évenkénti ütemezését határozza meg.
2003 tavaszán az Országgyűlés elfogadta az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényt, melynek módosítása jelentős feladatokat ad és hatásköröket biztosít a területfejlesztés intézményrendszerének, illetve az ágazatoknak. Megerősíti a régiókat, növeli a kistérségek szerepét és azok döntési kompetenciáit.
Új magyar közlekedéspolitika
Az ország Európai Uniós csatlakozása előtt néhány héttel megjelent a 2003-2015-ig terjedő időszak magyar közlekedéspolitikájáról szóló országgyűlési határozat, és ezzel egyidőben megszületett a közlekedéspolitika intézkedéséről rendelkező országgyűlési határozat is.
Ennek értelmében a 2006-ig megvalósuló kiemelt közúti fejlesztések közé kerül a páneurópai hálózat részeként országhatártól-országhatárig tartó, az országot észak-déli és kelet-nyugati irányban átszelő, a főváros-központúságot oldó gyorsforgalmi utak időarányos kiépítése, a fővárosi körgyűrű (M0) időarányos kiépítése, a főváros északi oldalán épülő és az M0 déli hídjától az országhatárig terjedő Duna szakaszon a dunaújvárosi híd megépítése.
Az útépítésekre rendelkezésre álló egyéb források
A European Investment Bank (EIB) kölcsönszerződése négy közúti beruházásra biztosít forrást: a 71-es főút Balatonakarattya-Balatonfűzfő elkerülő szakaszára, a 10-es főút Pest megyei szakaszára, a 8-as főút Csór elkerülő szakaszára és a 8-as főút Márkó elkerülő szakaszára. Ezen projektek teljes költségére a kormány 53-54 milliárd forint körüli összeget számolt.
PHARE, ISPA
PHARE támogatással a csengersimai határátkelőhely korszerűsítése illetve a 4-es főút Fényeslitke–Tiszabezdéd, a Balassagyarmat–országhatár közötti szakasz, a Nyírbátor és Vállaj közötti összekötö szakasz valamint a 89-es főút Szombathely–Bucsu közötti szakasza valósult meg.
Az ISPA-program keretében 2004-ben mintegy 435 kilométernyi útszakasz burkolatának megerősítése és rehabilitációja történik meg.
Határátkelőhelyek
A jelenlegi kormányciklusban az európai uiós csatlakozás miatt határátkelőhelyek átalakítására is szükség volt. Ennek érdekében átalakításra került a román határszakasznál lévő vállaji, az osztrák határnál lévő szentgotthárdi és írottkői valamint a pinkamindszenti határátkelő.
TEN-T hálózat
Magyarországon tíz folyosó közül négy halad át. A 2004-es EU-bővítést követően a páneurópai folyosók körülbelül kétharmada a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része lett a magyarországi szakaszokat is beleértve, ami ma a Kohéziós Alap és TEN-T Alap-projektek bázisát jelentik.
A TEN közlekedési hálózaton a Kohéziós Alap (ISPA) támogatásával megvalósuló, jelenleg is futó, 2006 végére befejeződő projektek között van például a Budapest–Cegléd-Szolnok–Lőkösháza vasútvonal rehabilitációjának első üteme, a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal felújítása, illetve a Budapest–Szolnok–Lőkösháza vasútvonal felújítása II.ütemének első fázisa.
A közutak közül idén június végére a 3-as és 35-ös, illetve a 2-es, 6-os, 42-es, 47-es és 56-os főutak 11,5 tonnás útburkolat-rehabilitálási programja első ütemének, ez év végére pedig a 2-es, 6-os, 42-es, 47-es és 56-os főutak 11,5 tonnás útburkolat-rehabilitálási programja második ütemének is el kellene készülnie.
