Hatodszorra emlékezünk
A kommunizmus áldozatainak emléknapját az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata alapján tartják február 25-én, annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.
A kommunizmus áldozataira emlékeztek Kovács Béla, 1947-ben letartóztatott egykori kisgazda képviselő szobránál Budapesten. A kommunizmus áldozatainak emléknapján Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Donáth László, Mécs Imre és Vitányi Iván parlamenti képviselő, a kormány, valamint az MSZP országgyűlési frakciójának több tagja rótta le kegyeletét a Kossuth téri szobornál.
Mécs Imre, akit első fokon 1956-os cselekedeteiért halálra ítéltek, az MTI-nek a helyszínen nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy nemcsak megismerni kell a múltat, hanem szembe is kell nézni az akkor történtekkel.
Göncz Árpád azt hangsúlyozta, hogy óvatosan kell bánni az áldozat szó használatával. “Mióta történelem a történelem, mindig voltak áldozatok, de hogy valaki elkezdjen sopánkodni, hogy ő áldozat, azt nevetségesnek tartom. Ha valaki beavatkozott és vállalta a küzdelmet, akkor vállalta azt, hogy alulmarad” – mondta a volt államfő.
Wittner Máriát a Parlamentbe viszi a Fidesz
A Fidesz elnöksége úgy döntött, felkéri Wittner Mária ’56-os szabadságharcost, hogy a választásokon induljon a párt országos listáján – jelentette be Orbán Viktor szombaton. A Fidesz elnökét több százan várták és fogadták ovációval a Terror Háza előtt, amikor mécsest gyújtott a kommunizmus áldozatainak emlékére – tudósít az MTI.
A Fidesz elnöke úgy fogalmazott: “büszkék vagyunk arra, hogy vállalta a felkérésünket és megtisztelve érezzük magunkat, hogy ugyanannak a frakciónak koptathatjuk majd a padjait a következő négy évben”.
A nagyobb ellenzéki párt által képviselőnek felkért Wittner Mária a forradalom előtt gépírónőként dolgozott, 1956-ban – 19 évesen – a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában fegyverrel harcolt. Ezért 1957 júliusában letartóztatták, első fokon halálra ítélték, és mintegy 200 napot ült a siralomházban kivégzésére várva. Ítéletét a másodfokú tárgyaláson életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1970-ben szabadult, majd varrónőként dolgozott – írja az 1956.hu.
Gyurcsány: nem osztjuk a kommunizmus eszményét
Van okunk emlékezni a kommunizmus áldozataira, akiket el nem fogadható és meg nem bocsátható módon megsértettek méltóságukban, korlátoztak szabadságukban, akiknek elvették az életét – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A harmadik Magyar Köztársaság a szabadságra, a demokráciára, a felelősségre épül, ezért nem oszt és nem véd egyetlen olyan eszmét – a kommunistát sem -, amely nem ezekre az értékekre és elvekre épül – olvasható Gyurcsány Ferenc közleményében. A miniszterelnök hangsúlyozta: “fejet hajtunk a megbántottak, a megsértettek, a meggyilkoltak és emlékük előtt”.
