Január 1-jével minden nyugdíj és nyugdíjszerű ellátás 4,3 százalékkal növekedett, míg a teljes 13. havi nyugdíjak kifizetése további mintegy 2,1 százalékos nominális emelkedést jelent, ami a várhatóan két százalékos inflációt is figyelembe véve mintegy 4,5 százalékos vásárlóérték-növekedést eredményezhet – magyarázta a nagyobbik kormánypárt szakpolitikusa.
A teljes 13. havi nyugdíj kifizetésére 149 milliárd forint áll rendelkezésre, az egész nyugdíjkassza költségvetése a megközelítőleg 10 ezer milliárdos összegű központi költségvetésből mintegy 2 ezer milliárd forintot tesz ki – tette hozzá Csákabonyi Balázs.
Idén megkezdődik az özvegyi nyugdíjak korrekciója. A saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek nyugdíja 10 százalékkal emelkedik a rendes 4,3 százalékos mértéken felül, tehát a növekedés január 1-jétől összesen 14,3 százalék, ami mintegy 4.000 forint és körülbelül 190 ezer embert érint.
Új intézményként bevezetik a krízissegélyt. Ez azt jelenti, hogy a hirtelen nehéz helyzetbe került nyugdíjasoknak egyszeri, jelentős összegű segélyt adhatnak a nyugdíjbiztosítási megyei igazgatóságok, erre a célra 150 millió forint áll rendelkezésre.
Emelkedik a 75 év feletti időskorúak járadéka. Amennyiben az egyedül élő időskorú nyugdíjas havi ellátása nem éri el a 33.400 forintot, akkor igényelheti az erre az összegre történő kiegészítését. Ez is több tízezer embert érinthet.
Október óta működik a távhőszolgáltatási hozzájárulás a rászoruló nyugdíjasok részére. Az igényeket a jegyzők bírálják el, és terjesztik a nyugdíjfolyósító szervekhez. A távhőszolgáltatási hozzájárulás összege októbertől márciusig havi kétezer, fűtési szezonon kívül havi ezer forint.
“Nem mondhatom azt, hogy most már az Európai Unió átlagához történő felzárkózásról van szó, mert az még egy kicsit messze van. De az újonnan belépő tíz országhoz képest a nyugdíjak vásárlóértéke Magyarországon a második helyen van, előttünk csak a csehek állnak és a nemzeti jövedelemből a nyugdíjra fordított összegek arányában is Magyarország a tíz közül az előkelő harmadik helyen áll” – fűzte hozzá Csákabonyi Balázs.
A szocialista honatya megjegyezte, hogy bár a régi uniós tagállamokban nominálisan öt-hatszorosa a nyugdíj a magyarországinak, ám a vásárlóerő-paritást figyelembe véve valamivel kedvezőbb az arány, mintegy két-háromszorosnak tekinthető.
