A mellékletről
A Financial Times december 12-én jelentetett meg egy hatoldalas Magyarország-mellékletet, amelyre Gyurcsány Ferenc és Kóka János több politikai vitában is hivatkozott. A hazánkról szóló elemzések a magyar gazdaság fejlődését méltatták. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője még aznap azzal vádolta meg a kormányt, hogy fizetett a lapnak azért, hogy az újság kedvező színben tüntesse fel Magyarországot.
Joana Manning-Cooper, a Financial Times európai PR-igazgatója cáfolta a vádakat, mert szerinte teljességgel kizárt, hogy bárki, akár kormányok is, cikkeknek álcázott hirdetéseket tegyenek közzé a lapban. Hozzátette: a lap hatoldalas Magyarország-mellékletében több céges hirdetés mellett volt ugyan reklámja a magyar kormánynak is, de a lapvezetés természetesen nem is gördít akadályt az elé. Ugyanakkor visszautasította azt a feltételezést, hogy a hirdetések bármilyen módon befolyásol-hatják a Financial Times szerkesztőségi cikkeit.
A Financial Times egyébként rendszeresen ad ki országokról szóló mellékleteket, többek között Ausztriáról, Bulgá-riáról, Romániáról, és más kontinensek államairól. Magyaror-szágról sem ez volt az első, hiszen már 2003-ban és 2004-ben is foglalkoztak mellékletben hazánkkal.
A levélben Deutsch mindenekelőtt kijelenti, hogy „a Fidesz nem vonja kétségbe a lap vezetőinek, szerkesztőinek és újságíróinak objektivitását és szakmai hozzáértését”. Majd felidézi, hogy a kormány 80 millió forint értékben vásárolt a Financial Times mellékletében, majd annak megjelenését követő második naptól 48 millió forint értékben magyar sajtótermékekben is hirdetni kezdett. Ezekben – Deutsch levele szerint – olyan, a Financial Times Magyarország gazdasági helyzetéről szóló mellékletéből, „meglehetősen vitatható tartalommal kedvező képet festő, egyoldalúan kiragadott mondatok” szerepelnek melyek e tartalmak okát a magyar kormány tevékenységének sikereiben láttatják.
Egy kérdésben tévedtek
Deutsch szerint egyértelmű, hogy „két nap alatt a hazai sajtóhirdetéseket formájukban és tartalmukban megtervezni és kivitelezni, illetve a hirdetési felületeket megvásárolni nem lehet. A magyarországi „követő” hirdetések elhelyezéséről, megjelentetéséről a magyar kormány már bizonyosan korábban döntött, így a két hirdetési csomag nyilvánvalóan szorosan összefügg.”
A Fidesz egy kérdésben ismeri el tévedését: „valójában nem 20 millió forintot, hanem összesen mintegy 128 millió forintot fordított a magyar kormány a Financial Timesban, illetve a hazai lapokban megjelentetett sajtóhirdetésekre” – áll a levélben.
A Fidesz nem a lappal vitázik
„A fentiekből világosan kitűnik”, hogy a Fidesznek nem a brit lappal, hanem a kormánnyal és annak egyes tagjaival van vitája. „Kritikánk a vitatható kormányzati gyakorlatra vonatkozott, és a hazai lapokban megjelent hirdetéseink is ezt tükrözték.” „Megítélésem szerint azonban éppen a magyar kormány és a miniszterelnök úr tapintatlan, minden gátlás nélküli öntömjénezése hozta a Financial Timest és annak munkatársait méltatlan helyzetbe”- írta.
Deutsch korrektséget kér az FT-től
Mindazonáltal Deutsch felhívja Carnegy figyelmét az újságírás alapvető szakmai szabályaira: korrekt tájékoztatás, a másik fél meghallgatása. A Fidesz nevében elutasítja a lapban megjelent állításokat, hogy “Orbán Viktor időszakos kacérkodása a xenofóbiával – a külföldi befektetésekre az ‘idegen tőke’ kifejezést használta”, valamint „A Fidesz egyik vezetője hallgatóság előtt nyilatkozta, hogy a szocialisták azzal tennének szívességet a nemzetnek, ha elvonulnának a pincéikbe és felakasztanák magukat”. Ezek az állítások alaptalanok, nem igazak, és sértik a Fidesz vezetőinek és tagjainak személyiségi jogait.
A fideszes politikus értetlenül áll „a Financial Times munkatársainak és jogi képviselőjének” a Fidesszel kapcsolatos „túlzó és vehemens megnyilatkozásait illetően”. Úgy véli, hogy a nagy nyilvánosság előtt „kavart indokolatlan perpatvar, amelynek során Önök a Fideszt bocsánatkérésre próbálják rábírni”, a magyar politikába való beavatkozás, amely a lap „komoly nemzetközi tekintélyére hivatkozva akarva-akaratlanul korlátozni kívánja a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget politizálásának és megnyilvánulásainak szabadságában.”
Fátylat rá
„Kérem, hogy válaszomat elfogadva tekintsük mindkét fél részéről megnyugvással lezártnak a kérdésben a Financial Times és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség között folytatott levelezést. Egyúttal engedje meg, hogy amennyiben a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség politikusainak nyilatkozatai, a párt által feladott hirdetések Önökben szándékaink ellenére azt a benyomást alakították ki, hogy a Fidesz a Financial Times személyiségi jogait, jóhírnévhez fűződő jogát megsértette volna, ezért őszinte sajnálatomat fejezzem ki.”
