Csak a választás után
A választások előtt matematikailag is lehetetlen lenne megtartani az új népszavazást. Az 1997. évi C. törvény szerint ugyanis nem tartható országos népszavazás az országgyűlési választások előtt és után 41 nappal. Ez azt jelenti, hogy ha – a már többször felvetődött – április 9-i dátummal számolunk, legkésőbb február 26-án le kell bonyolítani a voksolást. Mivel azonban a szavazás napja előtt legalább 43 nappal a köztársasági elnöknek (az Országgyűlés jóváhagyó határozatát követően) ki kell tűznie az esemény időpontját, ezt legkésőbb január 13-án meg kellene tennie. Mindez azt jelenti, hogy december végéig az Országos Választási Bizottságnak (OVB) el kell bírálnia a beérkezett aláírásokat. Ez pedig lehetetlen, hiszen az MVSZ még a népszavazási kezdeményezéshez gyűjtendő aláírások íveit sem nyújtotta be az OVB-hoz, ami nélkül a szervezet nem kezdheti meg a száz vagy kétszázezer aláírás összeszedését. A különbségtétel azért fontos, mert míg az előzőnél a népszavazás eredményessége esetén csak mérlegelnie kell az Országgyűlésnek, addig kétszázezer kezdeményező aláírás esetében az eredmény már kötelezi a törvényhozást.
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) hétfőn, a 2004. december 5-i, eredménytelen népszavazás évfordulóján felvetette: ismét előrukkolnának a kettős állampolgárság kérdésével. Mint a szervezet egyik elnökségi tagja kérdésünkre elmondta, a kezdeményezés időpontjára vonatkozólag még nem született elnökségi döntés, de személyes véleménye szerint szerencsésebb volna megvárni a tavaszi választások eredményét, és azt, hogy az új Országgyűlés miként áll a határon túli magyarok áttelepedés nélküli magyar állampolgárságának kérdéséhez.
Ha pedig az új parlament nem fogadja el ésszerű időn belül az állampolgársági törvény ezt célzó módosítását, elindítják a népszavazás kezdeményezési eljárást: először benyújtják a kérdést az Országos Választási Bizottsághoz, majd a jogerős jóváhagyást követően megkezdik a szükséges aláírások összegyűjtését.
„Mivel ez legalább egyéves procedúra, 2006 decemberében, vagy a következő évben lehetne ismét a népszavazást megtartani. A jogszabályok szerint akár ugyanazt a kérdést is fel lehetne tenni, véleményem szerint azonban ezúttal még konkrétabban kéne megfogalmazni” – mondta Gaudi-Nagy Tamás a FigyelőNetnek. Hozzátette: ő maga már el is készített egy előterjesztést, amely már nem honosításról, hanem egyoldalú nyilatkozattételről szól.
„Ez lényegében visszaszerzés lenne: azon egykori magyar állampolgárok és leszármazottaik, akik a trianoni békeszerződés, illetve a második világháború után vesztették el magyar állampolgárságukat, egy egyoldalú nyilatkozattal visszaszerezhetnék azt. A nyilatkozattételi jogintézmény ma is működik, csak az erre jogosultak körét terjesztené ki a javaslat. A tervezetem külön hangsúlyt fektet arra, hogy a módosítással érintett konkrét jogszabályi közeget is meghatározzuk a félreértelmezések és félremagyarázások elkerülése érdekében” – emelte ki az MVSZ elnökségi tagja.
Aktuálpolitikai fogás?
A FigyelőNet által megkérdezett politológusok szerint az MVSZ bejelentése sokkal inkább a téma napirenden tartását célozza, és kevésbé sugall komoly politikai szándékot. A Visionconsulting elemzője szerint a témafelvetésnek jelenleg van politikai haszna. „A választások előtt ilyet bejelenteni nem sok értelme van, valószínűsíthető, hogy az MVSZ jelenleg törekszik a minél szélesebb nyilvánosság elérésére. December 5-e évfordulóján nekik is hallatniuk kellett a hangukat” – véli Budai Bernadett. Hozzátette: abban sem biztos, hogy végül kiírják a népszavazást. Ha ugyanis 2006 tavaszán a szavazók a Fideszt segítik hatalomra, az új kormánynak pár kérdésre – így az euró bevezetése mellett például a határon túli magyarok ügyére is – azonnali választ kell adnia. „Az MVSZ és a jobboldal elég összehangoltan szokott fellépni. Nemigen hiszem, hogy egy jobboldali kormány ellenében kezdeményeznének népszavazást” – mondta Budai Bernadett.
A napirenden tartás a lényeg
Kumin Ferenc politológus szerint ha egy párt állt volna elő azzal, hogy egy egyszer már sikertelen népszavazást újra kiírasson, egyértelmű lenne annak sikertelensége. „Ez egy bukott dolog. Az MVSZ azonban egy úgynevezett ’single issue’ szervezet, azaz egyetlen témát képvisel, nem tud mással foglalkozni. A kettős állampolgárság a legnagyobb ügyük, érthető, hogy nem akarják annyiban hagyni” – véli a szakértő. Hozzátette: hibás lenne ugyanazt a kérdést feltenni, hiszen azt még jobboldalról is kritizálták. „A népszavazás újbóli kiírásának egy értelme azonban van: egy esetleges kormányváltás sem jelentene garanciát arra, hogy ez az ügy úgy rendeződik, ahogy az MVSZ szeretné, azaz a kettős állampolgárság megadásával. Nem ismerjük a Fidesz nemzeti választási programját” – mondta Kumin Ferenc.
Lehet vagy nem lehet?
A népszavazás kiírását szabályozó Választási eljárási törvény (1997. évi C.) csak a helyi népszavazásnál tesz olyan kitételeket, amikor automatikusan vissza kell utasítani a szavazólap hitelesítését. Ott ilyen akadály például az, hogy egy éven belül nem lehet ugyanazt a kérdést feltenni. Tóth Zoltán választási szakértő lapunknak elmondta: régen volt bizonyos korlát az országos népszavazásra vonatkozóan is a törvényben: eszerint ugyanarról a kérdésről nem lehetett még egyszer kikérni a választók véleményét. Egy módosítás azonban kivette ezt a kitételt.
Kumin Ferenc politológus ugyanakkor hangsúlyozta: rizikós a kezdeményezés, mert közjogi jellegű vitát robbanthat ki, és a javaslat könnyen az Alkotmánybíróságnál köthet ki.
