Belföld

A kettős népszavazásra emlékeznek

Kivételesen egyetért az MSZP és a Fidesz az eredménytelen kettős népszavazás első évfordulóján: a nemzet nem lett egységesebb 2004. december 5-e óta.

2004. december 5-e sok tekintetben a nemzeti felelőtlenség napja volt – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap a Párbeszéd a határok nélküli nemzetről című találkozón az egy évvel ezelőtti, eredménytelen kettős népszavazásra emlékezve. A kormányfő közölte: ma december 5-e nélkül egységesebb lenne a nemzet – írja tudósításában az MTI.

December 5-én rossz kérdésre kellett válaszolnia a nemzetnek és a nemzet ezt “így vagy úgy, de elutasította” – mondta Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint Magyarországon igen nagy tradíciója van annak, hogy a nemzeti sorskérdést egy mondatba foglalják össze a politikusok. “És attól függően, hogy kinek mi a legfájóbb és kinek melyik pontja a legérzékenyebb, egy mondatos sorskérdéseket és sorsválaszokat kreálunk” – vélte.

Tizenöt évig Magyarországon senkinek sem jutott eszébe, hogy a honosítás és a letelepedés szabályait méltóságteljessé tegye. A szocialista-liberális kormány ezt megtette, január elsejétől a rendszer működik – mondta Gyurcsány Ferenc.

A Fidesz a MÁÉRT összehívását kezdeményezi

A Fidesz elnöksége arra kéri a kormányfőt, hogy hívja össze a Magyar állandó Értekezletet (Máért), és a határon túli magyarság érdekében kezdjenek neki a konszenzus kialakításának.

Mint írják, 2004. december 5-e valójában már nem is a kettős állampolgárság intézményéről, hanem az anyaországnak a határon túli magyarsággal való szolidaritásáról szólt. „A népszavazási kampányban sajnos – élükön a magyar miniszterelnökkel – olyan hangok is megjelentek, melyek szociális demagógiával megpróbálták saját szűk vélt pártpolitikai érdekeik miatt szembeállítani a határon túli magyarságot az anyaországgal. (…) Megállapíthatjuk: demagógiájuk nem volt teljesen eredménytelen. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismét tanúbizonyságát adta annak: érzéketlen a határon túli magyarság sorsa iránt” – olvasható a közleményben.

“Egymás után hozzuk létre a bizottságokat, nevezünk el minden intézményt „Szülőföldnek” a média előtt, beszélünk folyamatosan még nem létező vízumról és útlevélről, mert ezek pótcselekvések” – olvasható a Fidesz elnökségének közleményében. Az ellenzéki párt szerint a sajtó felé sokat emlegetett Szülőföld Program keretében például 2005-ben kereken 0, azaz nulla forintot fizettek ki. “Arról nem is beszélve, hogy a költségvetési turpisság is kiderült: a kormányzat felülről nyitott nevezett alapokkal próbálja palástolni, hogy a határon túli magyarságnak szánt támogatások jövőre a valóságban 25 százalékkal csökkennek” – tették hozzá.

Kérdések és válaszok

“Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti “magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” – hangzott a szavazólapon szereplő – azóta elhíresült – második kérdés egy évvel ezelőtt.

1 516 303-an igennel, 1 424 909-en nemmel válaszoltak. Mivel a választásra jogosultak kevesebb mint negyede vett részt a szavazáson, az eredménytelen volt.

A voksolás első kérdése a kórházprivatizáció leállításáról szólt; a voksolás itt is eredménytelenül zárult, bár a szavazók többsége úgy nyilatkozott, hogy az egészségügyi intézményeknek nem feltétlenül kell állami tulajdonban maradniuk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik