József Attila holtában is hányattatott sorsa ezzel a síremlékkel megkapja a végső tiszteletet – mondta a miniszter a József Attila-emlékév zárónapján a Nemzeti Sírkert 35-ös parcellájánál. Bozóki szerint: “A vers túlélte a költőt, a mítosz túlélte az embert, de míg a mítoszt sikerült megmenteni, addig Attilát, az embert talán nem próbáltuk meg eléggé”.
Szerinte József Attila a század legnagyobb magyar költője volt, aki kortárs maradt, mert nem csak egy adott korszak költője, hanem kor feletti emberi és társadalmi tartalmak értője volt. Új nyelvet teremtett a magyar költészetben, nemzedékek legjobbjai nem tudták sajátos formanyelvét megkerülni.
A síremlék az év elején kiírt pályázat két nyertese, Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászművész alkotása. A Sztélé című emlékműre – a fejfa szerepét egy 2,5 méter magas, 90 centiméter széles vaslap vette át – az Íme, hát megleltem hazámat című vers sorai kerültek.
A megemlékezés végén a közjogi méltóságok több kormányzati és társadalmi szervezet nevében koszorút helyeztek el a sírnál. A koszorúzók között volt Schiffer János főpolgármester-helyettes, Kalász Márton, az Írószövetség elnöke, a család nevében a költő unokahúga és unokaöccse, a hagyatékot gondozó Makai Zsuzsa és Makai Ádám; elhelyezték a József Attila Társaság, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Nemzeti Kegyeleti Bizottság koszorúját is.
Hányatott sorsú nyughely
Az 1937. december 5-én, két nappal halála után Balatonszárszón eltemetett költő földi maradványait 1942-ben hozták Pestre, a Kerepesi temetőbe. 1955-ben oda temették az 1919-ben elhunyt Mamát, József Áronnét is. 1959-ben, amikor létrehozták a Munkásmozgalmi Panteont, József Attila hamvai is ott kaptak helyet, de a család 1994-ben visszavitette a költő földi maradványait a családi sírba. A szombaton avatott új síremlék előtt egy műkő-keretes, egyszerű tábla jelezte a helyet, ahol József Attilán kívül a Mama, valamint az 1950-ben elhunyt József Jolán, a tavaly eltávozott József Etelka és Etus unokája, Makai Péter nyugszik.
A kormány döntése értelmében 2005, a költő születésének centenáriuma, a József Attila-i életmű előtti tisztelgés éve Magyarországon. Az évfordulóról világszerte megemlékeztek, az idei évet az UNESCO is József Attila-emlékévnek nyilvánította a József Attila Társaság kezdeményezésére.
Előkerült kéziratok
Első ízben kerül a nagyközönség elé az a több mint hetven, ritka értéket képviselő József Attila-kézirat, amelyet Bozóki András kulturális miniszter szombaton ajándékozott a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak.
A kéziratgyűjtemény – amelyet a száz éve született költő halálának 68. évfordulóján adták át a múzeumnak – olyan írásokat tartalmaz, amelyek József Attila kevéssé közismert értekező életművének részei. A hetvenegy tételnyi, kézzel és írógéppel írott szövegek között vannak irodalmi, esztétikai, továbbá filozófiai és politikai jellegű művek. Az állomány részét képezik különböző tanulmányok, kritikák és bírálatok, ezenkívül töredékek, félbe hagyott gondolatfutamok és teljes írások.
A múzeum szerint rendkívüli esemény, hogy József Attila viszonylag rövid idő alatt keletkezett életművéből – amelyről azt lehetne hinni, hogy valamennyi írott és nyomtatott forrása ismert – ilyen nagy mennyiségű újabb tétel került elő. Az intézmény meggyőződése: nem csak a muzeológusok és kutatók számára ünnep, hogy lehetőség adódott a kéziratok megvételére és közgyűjteménybe juttatására.
Az 1941 és 1986 között lappangott kéziratokat Bozóki András miniszter és Székely Gábor, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója adta át jelképesen Csorba Csillának, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) negyven, a Szerencsejáték Rt. kilencmillió forintot fordított arra, hogy a kéziratokat megvásárolja egy magángyűjtőtől.
Magyarországon a Petőfi Irodalmi Múzeumban található a legnagyobb, József Attilához kötődő kézirat-, dokumentum, továbbá könyv- és fotóegyüttes, egyebek mellett a költő 500 versének, 10 önvallomásának és 340 levelének kéziratát, valamint 80 fényképét őrzik. A prózai írások száma viszont eddig elenyésző volt, az új kéziratok ezért különös értékűek; a tanároknak, diákoknak és olvasóknak is árnyaltabb képet közvetíthetnek a poétáról. Az 1954-ben alakult múzeumnak a József Attila-hagyaték gondozójaként egy ideig Szántó Judit, a költő élettársa is munkatársa volt.
