Elhatárolódás és tiltakozás
Az újpesti labdarúgóklub közleményt adott ki a szombati, MTK elleni bajnoki labdarúgó-mérkőzéssel kapcsolatban, melyben elítéli szurkolói rasszista viselkedését. „Biztosítunk mindenkit arról, hogy amennyiben megállapítást nyer az elkövetők kiléte, mindent megteszünk azért, hogy ezen személyek mérkőzéseinken többé ne lehessenek jelen” – áll az egyesület vezetőinek és játékosainak közös állásfoglalásában. A közleményben arra kérik az újpest-drukkereket, hogy határolódjanak el minden hasonló jellegű magatartástól. Az incidenst követően a MAZSIHISZ nyílt levélben kérte Bozóky Imrét, az MLSZ elnökét, hogy a rasszista jelszavak skandálása miatt tegyék meg a szükséges lépéseket. A MAZSIHISZ lényegesnek tartja, hogy a döntés jelzésértékű legyen, amely bizonyítja, hogy az élet minden területén mindenki következetesen fellép a rasszista, antiszemita megnyilvánulásokkal szemben.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) jelenleg csak a közösség elleni izgatást szankcionálja, azaz „aki nagy nyilvánosság előtt, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három év szabadságvesztésre büntetendő”. A szabályozás alapján csak akkor követ el valaki bűncselekményt, ha tevőlegesen szólít fel valamely kisebbség ellen. Ha viszont csak gyűlölködik a közönség előtt, akkor nem követ el semmi törvénybe ütközőt.
A Btk. ezen rendelkezését viszont a bíróság nem alkalmazza a lelátókon történő „zsidózásokra”. Kolláth György alkotmányjogász a FigyelőNetnek elmondta, hogy a Btk. 269-es szakasza csak a közvetlen és nyilvánvaló beszédhelyzetre terjed ki. Tehát a „vár a gázkamra” és a „mocskos zsidó” frázisok kiáltása nem tekinthetők közösség elleni izgatásnak.
Bár büntetőjogi szabályozása nincs a meccseken történő gyűlöletbeszédnek, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) mégis szankcionálja a rasszista beszédet. A testület szabálya szerint amennyiben folyamatos antiszemita rigmusok hallatszanak a lelátóról, a játékvezetőnek először be kell mondatni a rendezőkkel, hogy fejezzék be, majd ha ennek nem tesznek eleget, úgy félbe kell szakítani a játékot, és a játékosokat néhány perc erejéig az öltözőbe kell küldeni. Ha mindezek után is folytatódik a rendbontás, le kell fújni a találkozót.
Máshol is
A törvény közösség elleni izgatás bekezdése viszont nemcsak a lelátókon nem alkalmazható, hanem például egy kocsmában sem: ha a társaságból valaki szintén „mocskos zsidóval” illet bárkit is. „Ebben az esetben az illető legfeljebb becsületsértés vétsége miatt indíthat pert” – magyarázza az alkotmányjogász.
A gyűlöletbeszédet legutóbb 2003-ban próbálta módosítani az országgyűlés, sikertelenül. A javaslat a kormánypártokon belül is vitát váltott ki, végül az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek nyilvánította a törvénymódosítást. A testület indokolása szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével ugyanis a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntethető magatartások körét, hogy az az alaptörvény sérelmét eredményezte. Az Ab szerint a Büntető törvénykönyvbe iktatott új, becsmérlési tényállás is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.
