Az Alkotmánybíróság október 25-én több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki az új felsőoktatási törvényt.
A májusban elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályhoz az alkotmányügyi bizottság 67 pontos módosítást nyújtott be, amit a parlamenti többség a zárószavazás előtt támogatott.
Az új jogszabályban az Alkotmánybíróság határozata alapján szűkebbre vonták az eddigi irányító testületek jogkörét, a nevük gazdasági tanácsra változik, feladata döntés-előkészítés, véleményezés lesz.
A tanácsot, amely hét- vagy kilenctagú lehet, az intézményi szenátus választja majd. Hivatalból tagja lesz a rektor és a gazdasági igazgató, egy tagot delegál a pénzügyi tárca, a fennmaradó tagokat a szenátus és a fenntartó, azaz az oktatási tárca küldi. A gazdasági tanácsba csak olyan hallgató kerülhet be, aki már rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
Az intézményi szenátus tagjai nem választhatók a gazdasági tanács tagjai közé; a grémium tagja lehet az egyetem oktatója, kutatója, illetve külső gazdasági szakember, akinek van felsőfokú végzettsége.
A testületeknek 2006. március 1-jétől kell felállniuk. Amennyiben ez nem történik meg, a miniszter bírósághoz fordulhat, amely kötelezheti az intézményt, hogy a törvénysértést szüntesse meg. A tárca vezetője közvetlenül nem utasíthatja az intézményt.
Az új törvény, amely átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét, 2006. március 1-jén lép hatályba.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
