A megkérdezettek 85-90 százaléka inkább vagy teljes mértékben egyetért a közterületek fokozott rendőrségi ellenőrzésével. Legnagyobb arányban – 90 százalék – a diszkókban tartott rendszeres razziákkal értenek egyet a magyarok, feltehetően a feltételezett kábítószer fogyasztás megfékezése érdekében. Ettől alig marad el a közterek, mint például pályaudvarok, aluljárók – 88 százalék – és az autósok fokozott igazoltatását támogatók – 85 százalék – aránya. Mindebből a Tárki arra következtet, hogy a magyarok számára többnyire nem terhes a rendőrségi igazoltatás és a fokozott ellenőrzésektől a közbiztonság javulását remélik.
A kutatásból kiderült: tavaly a felnőtt magyar népesség csaknem egynegyedét igazoltatták.
A megkérdezettek csaknem fele támogatná általában a lakossági igazoltatások fokozását – 45 százalék – és ennél valamennyivel nagyobb arányban értenek egyet a felsorolt „gyanús” csoportok fokozott igazoltatásával: a roma kinézetű emberek kiemelt ellenőrzésével a megkérdezettek 60 százaléka értett egyet, az arabok fokozott ellenőrzését 57 százalék és a fiatalok fokozott igazoltatását 55 százalék támogatná. Mivel a két kiemelt etnikai csoport (roma és arab) esetében mért arányok lényegében nem térnek el a semleges csoport (fiatalok) esetében mért aránnyal, a Tárki arra következtet, hogy a magyar lakosság nem támogatja az etnikai diszkriminációt az igazoltatási gyakorlatban, hanem általában fokozná a különböző „gyanús” csoportok rendőrségi kontrollját.
