Molnár Csaba alezredes minősített vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés vádjával indult büntetőperét csütörtökön másodfokon tárgyalta a Fővárosi Ítélőtábla. Az első fokú eljárást a Nógrád Megyei Bíróságnak kell lefolytatnia Molnár Csaba ellen. A rendőr előzőleg közölte, hogy még a ítélethirdetés előtt benyújtotta leszerelési kérelmét a rendőrséghez. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság ez év januárjában nem jogerősen felmentette a magas rangú rendőrtisztet a minősített vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés vádja alól.
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság ez év januárjában nem jogerősen felmentette a magas rangú rendőrtisztet. A vád szerint Molnár Csaba 2003 nyarán, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként pár ezer forintos ajándékokért cserébe jogtalan előnyhöz juttatott pénzváltókat, államtitkokat, pénzmosásgyanús esetekre vonatkozó bejelentések adatait szolgáltatta ki nekik.
Az ügyész a vesztegetési ügy elsőfokú eljárásában lefokozást, felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kért az egykor Kulcsár Attila elfogásában is közreműködő rendőrtisztre. A felmentő ítélet ellen pedig fellebbezett, így került a büntetőper másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára.
Ebben az ügyben a vádiratot 2004. július elején, néhány nappal azután nyújtotta be az ügyészség, hogy Molnár Csabát megbízták a Nemzeti Nyomozó Iroda pénzügyi nyomozó főosztályán a felderítő osztály vezetésével. A rendőrtiszt akkor került rendelkezési állományba, amikor tavaly egy másik eljárást is indított ellene az ügyészség, immár a Kulcsár-üggyel összefüggésben hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás gyanújával. Abban az ügyben idén nyáron emeltek vádat, de a bírósági tárgyalás még nem kezdődött el. Molnár Csaba mindkét eljárásban mindvégig következetesen tagadta bűnösségét.
A Kulcsár-üggyel indult minden
Az ügy – ahogyan az a Figyelő egy korábbi számában olvasható – szorosan összefonódik Kulcsár Attila ügyével, hiszen az alezredes volt az, aki először dolgozott az ügyön. Molnár Csabát, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztályának vezetőjével szemben a Magyar Nemzet cikke és a Nemzetbiztonsági Hivatal jelentése nyomán indult rendőrségi vizsgálat. Azzal vádolták, hogy a megengedettnél szorosabb kapcsolatot ápolt szír pénzváltókkal, és bizalmas információkért cserébe ajándékot fogadott el (abban a bizonyos csomagban volt egy karkötő, egy ceruzatartó, egy névtábla, némi sütemény – együtt néhány száz forintos érték). Az ügyészség vádat emelt ellene minősített vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés miatt, a rendőrségnél pedig rendelkezési állományba helyezték.
Az Inter-Európa Bank rendőrségi bejelentést tett két szír pénzváltóval szemben 2002 nyarán, mert számláikon nagy összegű, milliós pénzmozgást észleltek az alkalmazottak. Az ORFK pénzmosás elleni osztályát vezető Molnár Csaba hivatalból vizsgálódott, majd megállapította: nem történt bűncselekmény, az összeg pénzváltásból és kisebb üzleti tranzakcióból származik, ez természetes. Gyanús pénzmozgásról több bejelentés ezután már nem érkezett a rendőrségre, pedig El Abed Hasszan és Abdo Mahmud egy év alatt 6,2 milliárd forint készpénzt vett fel – olykor százmilliós tételben – az Inter-Európa Bank és az OTP bizonyos fiókjaiban. A nyomozás később kiderítette: a Kulcsár ügyfeleitől elsikkasztott pénzt a K&H Equities brókercég technikai számlájáról off-shore cégekhez utalták, és egy részét onnan küldték a szírek számlájára, akiknek többé senki nem nézett a körmére.
Molnár Csaba később mindezt úgy értékelte, hogy súlyos mulasztás történt, ám az Inter-Európa Bank menedzsmentje semmiképpen nem tehető felelőssé, mert ők nem tudhattak a tranzakciókról. Kizárólag a bank alkalmazottai, pénztárosai vétettek, amikor nem tettek bejelentést a gyanús pénzmozgásokról.
Hagyta futni Kulcsárt?
Annyi biztos, 2003. június 30-án Molnár Csaba alapos gyanú hiányában megtagadta a nyomozást a Pannonplasthoz kötődő részvényfelvásárlási ügyben. A rá következő második napon Kulcsár Attila átlépte az országhatárt, és Bécsbe távozott. Onnan küldte el a K&H Banknak július 4-én azt az ügyvédje ösztönzésére írt önfeljelentést, amelyben beszámolt a brókercégnél történt sikkasztássorozat részleteiről. Ezt a bank továbbította a rendőrségnek, amely július 7-én megkezdte a nyomozást. Az első kihallgatásra július 17-én került volna sor, de a volt üzletkötő nem jelent meg a rendőrségen. Aznap kiadták a nemzetközi elfogató parancsot, Molnár Csaba pedig találkozót kért Kulcsártól Bécsben, ám az egykori befektetési tanácsadót az osztrák rendőrök fogták el délután, így hosszú kiadatási procedúra után hónapok múlva hozhatták csak haza a magyar hatóságok. Ekkor vetődött fel a gyanú, hogy Molnár Csaba szándékosan hagyta futni a bűnözőt.
A rendőr letartóztatása után sokan azt találgatták, milyen adatokra, összefüggésekre bukkanhatott, s kinek lehetett útjában a nyomozó, aki mindenkinél mélyebben átlátta a brókerügyben elsikkasztott milliárdok útvonalát, 1998-99-től egészen 2003 nyaráig, amikor Szász Károly megveretése után kirobbant a botrány.
