Szerdán második alkalommal hallgatta meg az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottság a miniszterelnököt. Annak ellenére azonban, hogy a testület kormánypárti és ellenzéki tagjai előzetesen közösen megegyeztek abban, hogy mindenkinek módja lesz kérdezni, mégpedig egy ellenzéki-egy kormánypárti felszólalási sorrendben, a megbeszélés Deutsch Tamás és Szijjártó Péter kérdéseiből állt. Utóbbi ráadásul a Magyar Nemzet cikkéből kiindulva a Fittelina Kft. ügyeire vonatkozó témákkal kapcsolatban tudakozódott a kormányfőtől, annak ellenére, hogy előzőleg a képviselők abban is megállapodtak, hogy ez az ügy nem képezi a vizsgálódás tárgyát.
A meghallgatást egyébként több televízió és rádió is élő egyenes adásban közvetítette.
Az új tagot a Szalay utca érdekelte
Azonnali APEH-vizsgálat
A vizsgálóbizottság ülése közben érkezett a hír, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) azonnali vizsgálatot rendeltek el, mert felmerült a gyanú, hogy egy korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozó és azóta már megszűnt cég ügyében jogosulatlan adatkezelés történt a hivatalban. Az APEH közleménye szerint idén szeptember közepén a hivatal egyik dolgozója adótitoknak minősülő adatokat töltött le a hivatal informatikai rendszeréről. A vélhetően jogosulatlan adatkezelés egy évekkel ezelőtt megszűnt vállalkozás adótitkait érintette. Az azóta megszűnt cég korábban Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozott. Az MTI értesülése szerint a meg nem nevezett érintett cég a Fittelina Kft.
A Szalay utcai ingatlannal kapcsolatban két kérdéskört igyekeztek tisztázni a bizottsági meghallgatáson. Az első arra vonatkozott, miként lehetséges, hogy az érintett épület hatodik-hetedik emeletén elhelyezkedő egykori óvodahelyiséget az Altus Rt. által felkért értékbecslőcég 1993-ban – amikor az Altus Rt. három évre az államtól bérbe vette – 16 040 000 forintra taksálta, egy évre rá, 1994. május 28-án pedig már 40,3 millióra.
Deutsch jó volt számvitelből
A miniszterelnök erre azt a választ adta, hogy a lerobbant helyiségeket a cég összesen 24 millióért felújította, innen származik az ingatlan értékének növekedése. Ezt a választ Deutsch Tamás azonban nem fogadta el, mivel a birtokában lévő iratok szerint a társaság könyvelésében felújítás címszó alatt csupán 968 ezer forint szerepel. Gyurcsány Ferenc ezt követően kritikusan szólt a jogi diplomát szerzett Deutsch hiányos számvitelijogi ismereteiről, hiszen – mint mondta – a nem saját forrásból fizetett beruházásokat nem kell szerepeltetni a cég könyvelésében. Deutsch Tamás egyébként megnyugtatta a bizottságot: „Nem nagyképűségből mondom, de jelesre szigorlatoztam számviteli jogból”.
Deutsch Tamás arra is rákérdezett, hogy a hatodik-hetedik emeleti ingatlan megvétele előtt tájékoztatta-e az eladót, azaz az államot, hogy a terület – amelyet végül 16 millióért vásároltak meg és rá négy napra több mint 40 millióért apportáltak az Altus Rt.-be – értéke azóta jelentősen növekedett, és a legutóbbi becslés szerint már több mint 40 milliót ér. A miniszterelnök a kérdésre nemmel válaszolt, hiszen a beruházásokat, amelyek az értéknövekedést okozták, saját költségen, saját felelősségre ők végezték el. „Ez olyannyira elterjedt dolog, hogy száz társaságból száz megteszi” – vetette ellen Gyurcsány Ferenc.
Bűncselekmény vagy üzlet?
Deutsch Tamás másik fő kérdése arra irányult, hogyan lehetséges az, hogy az eredetileg 9 797 000 forintra becsült földszinti ingatlan megvásárlását követően – amelyért az Altus Rt. 6,64 milliót fizetett – a két hónappal későbbi értékbecslés már 27 669 000 forintra taksálta.
A miniszterelnök válaszában elmondta, hogy az ingatlanhoz egy lakást kellett vásárolni, ráadásul a bejáratért és a lépcsőház használatáért is fizetni kellett, ez okozta a növekményt. Így tehát a később az államnak (a Közlönykiadó Kft.-nek) bérbe adott területegyüttes nem azonos azzal, amelyet korábban az államtól megvásárolt.
Deutsch Tamás nem elégedett meg a válasszal. Ellenvetésében hangsúlyozta: a rendelkezésére álló iratok szerint ugyanazt a 319 négyzetméteres területet adta bérbe az állami cégnek, amelyet az korábban felújított, az Altus Rt. pedig nem sokkal korábban megvásárolt. Így az ingatlant állami pénzből újították fel, majd visszabérelték Gyurcsány Ferenc cégétől. A kormányfő ismét hangsúlyozta: nem azonos területről van szó, ráadásul a szerződés tízéves lejárta után a bérbeadónak az értéknövekményt ki kell fizetnie.
A kérdéssorozat lezártát követően Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: ha az ellenzéki képviselő következetes akar lenni, indítson pert a bíróság előtt, ahelyett, hogy hazugnak nevezi.
Szijjártó hat kérdése
A bizottság elnöke annak ellenére feltette kérdéseit, hogy a Fittelina Kft. és a miniszterelnök „uszodaügye” nem képezte a bizottság szerdai meghallgatásának tárgyát. A kormányfő egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az 1996-ban felújított és uszodával felszerelt Szemlőhegy utca 42-es számú ingatlan munkálatai után – az akkori adójogszabályok szerint törvénytelenül – visszaigényelte volna az általános forgalmi adót.
Szijjártó visszaélt hatalmával
A bizottság kormánypárti tagjai, Vadai Ágnes, Bőhm András és Tóth Károly egyaránt bírálta Szijjártó Pétert, a testület fideszes elnökét, amiért az az előzetes ügyrenddel ellentétben nem adott szót a többi képviselőnek. „Az elnök megsértette a bizottság ügyrendjét, a szabályok szerint minden képviselőnek joga van egy percben az ügyrenddel kapcsolatban felszólalnia, erre az elnök azonban nem adott módot. Szándékosan húzzák az időt” – mondta felszólalásában Bőhm András, az SZDSZ delegáltja. „Megköszönöm elnök úrnak, hogy legalább lesütötte a szemét, ez legalább egy minimális erkölcsi tartást mutat, bár nem sokat. Közösen megállapodtunk abban a tíz kérdésben, amelyet most fel szerettünk volna tenni, ehelyett nem állította le képviselőtársát. Ellopták az időt” – hangsúlyozta Tóth Károly felszólalásában.
Szerdán másodszor állt a kínpadon
A miniszterelnök először június végén állt a bizottság elé, meghallgatásán akkor úgy fogalmazott: ha tudta volna, hogy valaha politikus lesz, akkor távol tartotta volna magát mindentől, aminek az államhoz köze van. Gyurcsány Ferenc kijelentette azt is: mielőtt sportminiszter lett volna, a jelölését követő második-harmadik napon a nyilvánosság elé állt, és elmondta, hogy mit tett az előző években, elmondta, hogy mivel rendelkezik, és elmondta, hogy milyen szerződéses kapcsolatai voltak abban a pillanatban a magyar állammal.
Szijjártó Péter, a testület elnöke a múlt héten levélben kérte a miniszterelnököt: járjon közben azért, hogy a testület még a jövő heti meghallgatás előtt megkaphassa a Fittelina Kft.-re vonatkozó dokumentumokat. A fideszes politikus kedden közölte: Gyurcsány Ferenc levélben jelezte, hogy nem áll módjában ezeket a dokumentumokat a bizottság elnökének rendelkezésére bocsátani.
