Az Alkotmánybíróság 2005. szeptember 12-i teljes ülésén részben megsemmisítette a közszféra egyes illetménytörvényeinek ama rendelkezéseit, amelyek az egyhavi külön juttatásra (13. havi illetményre) való jogosultság feltételeit határozták meg – tartalmazza a testület MTI-hez eljuttatott közleménye.
A határozat szerint önkényes, és ezért alkotmányellenes az a megkülönböztetés, amely a foglalkoztatottakat a fennálló jogviszonyuk alapján megillető juttatást ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszony meghatározott napon – január 1-jén – fennáll-e.
Az Ab kimondta: a törvényhozó a megfelelő átmeneti szabályokat sem alkotta meg a 13. havi fizetés “0” havi fizetéssé való átalakításakor és ennek következtében az új szabályozás 2004-ben hátrányosan érintette azokat, akiknek jogviszonya év közben szűnt meg.
A közalkalmazottak jogállásáról, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a Munka Törvénykönyvéről, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó kitételei más szöveggel maradnak hatályban. Ezek szerint a közalkalmazottak és a köztisztviselők évente egyhavi illetményre, a fegyveres szervek dolgozói egyhavi távolléti díjnak megfelelő juttatásra jogosultak; a Munka Törvénykönyve esetében a közigazgatási szervnél munkaviszonyban lévő dolgozók egyhavi személyi alapbérre jogosultak.
A határozat szerint ezen jogszabályok azzal a szöveggel maradnak hatályban, hogy “e juttatás kifizetéséről január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, az ezt követő első munkanapon – kell rendelkezni”; a juttatás mértéke a januári illetmény.
Korábban több munkavállalói és érdekképviseleti szervezet és egy magánszemély kérte alkotmánybírósági beadványában annak megállapítását, hogy az addig 13. haviként adott juttatás rendszerének módosítása a nyugdíjba vonulókat érdemtelenül hátrányos helyzetbe hozza, a 2004. második felében felmentett közalkalmazottakat pedig jogtalanul zárja ki e körből.
