A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) szerint bár a résztvevők igyekeztek kizárni, hogy a feladatsorok illetéktelen személyek birtokába kerüljenek, a biztonsági intézkedések nem voltak elégségesek, és nem érvényesültek az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény, továbbá a minősített adat kezelésének rendjéről szóló rendelet előírásai. Személyi felelős nincs, de általános elmarasztalások igen.
A KEHI többek között elmarasztalta az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot (OKÉV), mivel ők minősítették még tavaly november 10-én szolgálati titoknak a 2005. évi érettségi vizsgatételeket, és nekik kellett volna gondoskodniuk a titokvédelmi szabályok érvényesítéséről. A továbbiakban a minősítőnek kellett volna gondoskodnia arról, hogy a vizsgaanyagok kezelésében valamennyi közreműködő – nyomda, szállítók – a titokvédelmi szabályokat érvényesítse, és azok szerint járjon el. Sőt a nyomtatásra és kiszállításra vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárást lebonyolító Oktatási Minisztérium figyelmét is az OKÉV-nak kellett volna felhívnia arra, hogy az ajánlati dokumentációban szerepelnie kell: az érettségi tételek „szolgálati titoknak” minősülnek. Az OKÉV figyelmeztetésének elmaradása miatt a közbeszerzési felhívásokból ez az információ kimaradt.
A mulasztások miatt az internetre felkerült 2005-ös érettségi vizsgasorokkal kezdődő érettségi botrány plusz 190 millió forintjába került az államnak, vagyis az adófizetőknek. A korábban legyártott, de fel nem használt érettségi tételek nyomdai előállítása 43,3 millió forintot emésztett fel.
Mindezek ellenére a KEHI összefoglaló megállapítása azt hangsúlyozza, hogy a 2005-ös érettségi vizsga szervezésében és technikai bonyolításában résztvevők – Oktatási Minisztérium, OKÉV, Nemzeti Szakképzési Intézet, Országos Közoktatási Intézet – törekedtek kizárni az adatok illetéktelenek által történő megismerését.
Mulasztások a nyomtatás és szállítás során
A KEHI vizsgálatából kiderül, hogy a nyomdával kötött szerződés mellékletében vállalt biztonsági követelmények nem teljes körűen érvényesültek. Az érettségi sorok megsemmisítését például nem a nyomda területén végezték el, és a megsemmisítésen a megrendelő (OM) képviselője egyetlen esetben sem vett részt.
A nyomdából kikerülő szigorúan bizalmas érettségi sorok kiszállítására kiírt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása sem tartalmazta, hogy a feladatlapok szolgálati titokként kezelendők. Csak annyit rögzítettek, hogy az ajánlattevőnek a teljes munkafolyamat során gondoskodnia kell a csomagok titkos kezeléséről. Ennek ellenére a nyertes szállítócég nem nyújtott be részletes leírást a biztonsági feltételek teljesítésének módjáról, bár ezt az ajánlatkérésben előírták. A KEHI a mulasztás ellenére azt állapította meg, hogy a cég ajánlata eleget tett az ajánlati felhívásban foglalt feltételeknek.
Szabályozási hiányosságok
A KEHI megállapítása szerint az érettségi vizsgaanyagok elkészítésével és kezelésével kapcsolatos jogszabályok nem tartalmaznak előírásokat a kétszintű írásbeli érettségi feladatlapok kidolgozásáról, kezeléséről, a logisztikai feladatok ellátásáról, illetve az illetéktelen személyek birtokába jutását megelőző intézkedések előírásáról. Szintén szabályozási hiányosság tapasztalható a feladatlapok középiskolák által történő átvételével, tárolásával kapcsolatban is.
Ügyiratkezelési hiányosságok
Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy az OKÉV, NSZI és OKI nem az általános ügyiratkezelési szabályok szerint tartotta nyílván az érettségi feladatlapokat, és a titkos ügykezelést nem építették ki. A KEHI szerint az intézetek kizárólag a szakmai feldolgozást és rendszerezhetőséget tartották szem előtt a papírok kezelésénél. Mivel a titkos ügykezelést nem tartották be, a nyilvántartásból a példányok őrzési helye megállapítható volt. További hiányosság volt, hogy a többoldalas vizsgasorokon nem tüntették fel a minősített jelentést.
A többletköltség felhasználása nem ellenőrizhető
Mivel az érettségi vizsgasorok ismételt kidolgozásakor, kinyomtatásakor és kiszállításakor felmerült többletköltségeket nem vették pontosan számba, a pénz felhasználásának gazdaságossága nem elemezhető – áll a jelentésben. A KEHI ennek hiányában a rendkívüli intézkedések hatékonyságát abból szűrte le, hogy a 2005. évi érettségi vizsgákat érvényesen lebonyolították.
A 2005-ös érettségi vizsgáztatás kalkulált összege – az OM adatszolgáltatása alapján – 190 millió forint, amelyből 124,2 millió forint a Belügyminisztérium felmerült költségeit fedezte. Az OM költségigénye 45,2 millió forint volt.
Javaslatok
A KEHI a vizsgálatok után kilenc javaslatot fogalmazott meg az érettségi vizsgák szervezésének és lebonyolításának javítására. Ezek szerint az OM-nek érdemes lenne megvizsgálnia, hogy az érettségi feladatlapok gyártása és felhasználása egyáltalán szolgálati titokként kezelhető-e. Ha igen, a szolgálatititok-kezelés betartatásának érdekében kormányrendelet-módosításra lenne szükség. Szintén javasolják, hogy a jövőben nyomdai biztonsági okmánynak minősüljenek a feladatsorok.
A KEHI szükségesnek látja még, hogy az OM rendszeresen ellenőrizze az érettségik lebonyolítását, és hogy csökkentsék az előkészítési fázisok időintervallumát. Javasolja még, hogy az OM vizsgálja meg az elektronikus úton történő továbbítás lehetőségét.
Az OM – közleménye szerint – a KEHI javaslatait elfogadja és maradéktalanul teljesíti.
