Miközben az érintettek egyeztettek a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott tervezetről, érkezett egy újabb verzió, amely már merőben eltért a pár nappal korábbitól. A tárca által véghez vitt egyik legnagyobb változtatás az volt, hogy munkaviszony nélkül is lehetne az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választani. Ez azt jelentette volna, hogy az eddig vállalkozói és megbízási szerződésekkel alkalmazó cégeknek munkaviszonyt kellett volna létesíteniük a dolgozóikkal, hogy az ekhót választhassák. A legfrissebb koncepció azonban már megengedi, hogy a munkavállalók úgy ekhózzanak, hogy továbbra is megbízási vagy vállalkozói szerződéssel dolgozzanak munkaszerződés helyett.
A gyors változások a miatt a munkaadók csapdát sejtenek, hiszen július közepén Csizmár Gábor munkaügyi miniszter még egyértelműen a munkaviszony meglétének szükségessége mellett állt ki. Az eddigi tapasztalatok ismeretében a munkaadók úgy látják, a jogalkotói szándék végül is mindig megvalósul. A kötelezően létesítendő munkaviszony viszont kényszerpályára terelné a cégeket és munkavállalókat, hiszen ebből a szoros jogviszonyból már nehéz visszatérni a megbízási szerződésekhez abban az esetben például, ha az evához hasonlóan hirtelen negatívan változnának meg az ekho feltételei, például felemelnék a mértékét.
Mivel az ekho egy adózási forma, a leplezett munkaviszony kérdését sem oldja meg a tervezetett új törvény, hiszen a tárca letett arról a szándékáról, mely szerint a cégeknek és dolgozóiknak munkaviszonyt kellett volna létesíteniük. A színlelt szerződések problémájától nem csak a munkaadók, hanem a munkavállalók is tartanak: Dr. Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének (MSZSZ) elnöke a FigyelőNetet úgy tájékoztatta, szakszervezetük még mindenképpen el akarja érni, hogy tisztázzák azokat az egyértelmű és azonos elveket, melyek alapján a színlelt szerződéseket be lehet majd azonosítani. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is csak akkor támogatja a tervezetet, ha az tartalmazza majd a vállalkozói jogviszonyból munkaviszonyba történő átminősítés egyértelmű kritériumait. A MÚOSZ tagjai szintén attól tartanak, hogy a törvényben pontosan körülírt kritériumrendszer nélkül a munkaügyi felügyelőkés az adóellenőrök átminősíthetik az úgymond színlelt szerződéseket munkaszerződéssé, ami a munkavállalók és munkáltatók számára is tetemes bírságot jelenthet.
Az eredeti tervezethez képest az MSZSZ-nek sikerült elérnie, hogy a nyugdíj megállapításánál az ekho alapjának ne 45, hanem 50 százalékát vegyék figyelembe, valamint hogy az egészségügyi hozzájárulás címen beszedendő 1 százalék szintén a nyugdíjalapba menne.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
