Jobb ma egy galamb, mint holnap kettő?

Az etetés miatt az utóbbi években nagyon elszaporodtak a galambok Budapesten. A legutolsó felmérés szerint Magyarországon másfél millió galambpár fészkel, a fővárosban is több ezer galambbal osztjuk meg életterünket. A fészkelőhelyek zsúfoltak, így a betegségek gyorsan terjednek. „A vadászatot tartanánk a legjobb ötletnek a helyzet kezelésére” – véli Kókay Bence, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közönségszolgálatának munkatársa.

Fényképészek előszeretettel készítenek giccses fotográfiákat galambok belepte terekről, öregasszonyokról galambetetés közben, ahogy nyűtt zacskójukból szórják a morzsát. Az ironikusabb művész inkább a lerondított fejű köztéri szobrokat örökíti meg, az államférfin álldogáló bűnössel, vagy agresszív szakaszát élő, galambokat kergető kisgyereket kap le.

Nem csak a szobrokra veszélyesek

Az együttélésnek van egy kevésbé szellemes oldala is. A naponta keletkező több kiló guanó nemcsak elcsúfítja a műemlékeket, szobrokat, épületeket, házakat, hanem – mivel savas kémhatású – tönkre is teszi azokat. A galambürülék megtámadja a vakolatot, büdös és nem higiénikus. A madarak fészket raknak minden résben, eltömítik a szellőzést, az eresz, a kémény használhatatlanná válhat. Beszédes tény, hogy hazánkban még a galambászok sem kedvelik őket.

„Nem szeretem a városi galambokat, de nem lehet semmit sem tenni ellenük, együtt kell velük élni. Csak radikális módszerekkel lehetne megszabadulni tőlük, mint Kínában a verebektől” – mondta a FigyelőNet kérdésére Hrivnák Károly, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének budapesti területi képviselője.

Elkorcsosult galambok

Az európai metropolisokban élő galambok valamennyien elkorcsosult madarak, néhai fajgalambok keverékei, ivadékai, felmenőik között tudhatják például a postagalambot, de kisebbek, ellenállóbbak és szaporábbak. Gyakorlatilag egész Európában elterjedtek, Velencétől Párizsig egyformák, szürkék, barnák, foltosak. Az emberi hulladékon, morzsákon, és ritkábban magokon élnek, már ott, ahol szabad őket etetni, mint például az olasz városokban.

Galambot etetni tilos

Magyarországon szabálysértést követ el, aki táplálja a vad szárnyasokat. Németországban hasonló a helyzet, csak az énekes madarakat szabad etetni, őket is csak télen. Londonban csak a Trafalgar téren kell büntetéssel számolniuk a notórius galambetetőknek. A téren és közepén álló Nelson-oszlopon ugyanis évi 140 ezer fontnyi – ötvenmillió forint – kárt okoztak a madarak.

Kárt a mi fővárosunkban is okoznak, de az etetési tilalom bevezetésén túl átfogó műemlék- vagy szoborvédelem – úgy tűnik – nem létezik. Egyelőre az sem világos, hogy kinek a hatásköre lenne értékeink megvédése. A főváros szerint a közterület-felügyeleté, a közterület-felügyelet szerint a közterület-fenntartóé, utóbbi szerint pedig a Fővárosi Önkormányzaté.

Egészségre ártalmas szárnyasok

A galambok, sajnos, emberre veszélyes betegségeket is terjeszthetnek, noha nem annyit, mint az a köztudatban él. A galamb vírusos betegségei az emberre nem ártalmasak, és a bélparaziták, a bélférgek sem. Két fertőzést azonban terjeszthetnek, az egyik a szalmonellózis, mely embernél hasmenéssel és lázzal járó betegséget idéz elő. A gyógyítható kórral csak akkor fertőződhetünk meg, ha kapcsolatba kerülünk a beteg madár székletével, például játszótéren, homokozóknál. A másik, szintén gyógyítható betegség az ornitózis, vagyis a papagájkór, melynek kórokozója szintén a székleten keresztül ürül. A ritka betegség atípusos, magas lázzal, elesettséggel járó tüdőgyulladást okoz.

„A madarak tolla, illetve az állaton élősködő atkák, vagy azok teteme ráadásul allergiát is kiválthat. Az egyetlen védekezés a fészkelőhelyek megszüntetése” – mondta Ócsai Lajos, az Országos Tisztiorvosi Hivatal főosztályvezetője a FigyelőNetnek.