Engedékenyebb miniszter kellett Gyurcsánynak

A pénzügyminiszter hétfői leváltása egyértelműen a Gyurcsány Ferenc által pénteken meghirdetett, „száz kis lépés politikájának” első hatásaként értékelhető. Kérdéses azonban, hogy a szocialista párt hivatalosan hangoztatott érvein kívül, vagy éppen azzal ellentétben, milyen okok motiválták a miniszterelnököt, hogy egy évvel a választások előtt leváltsa keménykezű pénzügyminiszterét. Az MSZP egyöntetűen felsorakozott Veres János mögé. „A kongresszuson meghirdetett programhoz nagy reményeket fűzünk. Stabilizációra és reformra van szükség, ennek végrehajtására Veres János az ideális ember. Több mint tíz éve ismerjük, bízunk benne” – foglalta össze az MSZP álláspontját a FigyelőNetnek Suchman Tamás.

Gyurcsány: nem lesz választási költségvetés “Meg tudom erősíteni, nem lesz választási költségvetés” – jelentette ki a kormányfő kedden a közrádiónak adott interjúban. Mint mondta, az emberek szavazata nem vásárolható meg a választások előtti évben, ezért nem tart attól, hogy a reformsorozat népszerűségvesztést hoz majd. Rámutatott arra is, hogy az előző kormányok mind osztogatással próbálkoztak, mégsem maradhattak a helyükön. A száz kis lépés program lényege éppen az, hogy nem kell többet költenie az államnak, kevesebből kell jobban gazdálkodni. Változások elsősorban azokon a területeken várhatóak majd, amelyeken az elmúlt 15 évben elmaradtak a reformok.

Elemzők azonban mást gyanítanak a háttérben. „Draskovicsnak azért kellett mennie, mert a választások előtt egy évvel olyan megengedő pénzügyminiszterre volt szüksége a kormányfőnek, aki szabadabban tudja átcsoportosítani a pénzeket, a pártérdekeknek megfelelően” – mondta Gíró-Szász András, a Századvég politikai elemzője a FigyelőNetnek. A szakértő szerint három érv volt, ami a pénzügyminiszter leváltásához vezetett: a jelenlegi költségvetés korlátai, a gazdasági és a pénzügyi tárca közötti versengés, illetve Draskovics következetes és erős kezű költségvetési politikája. „A miniszterelnök múlt nyári leváltásakor nem lehetett megtenni, hogy egyúttal a pénzügyminisztert is lecserélik, pláne a költségvetés elfogadása közben. Most azonban elérkezett az idő, hogy ezt a lépést megtegyék” – véli a politológus. Hozzátette, a száz apró lépés programja nem valószínű, hogy igazi reformokat fog hozni, ez is a kampány része. „Ez a kormány az első három évben osztotta szét a pénzt, mostanra nem maradt, ezért kényszerűségből nyúlnak a reformok eszközéhez. Egy évvel a választások előtt azonban egyik kormány sem teheti meg, hogy komoly népszerűségvesztést okozó intézkedéseket hozzon” – mondta Gíró-Szász András. Mint mondta, ezek a lépések – a miniszterelnök bejelentésével ellentétben – rövid távú szavazatmaximálásra fognak törekedni, és lehet, hogy középtávú hatásuk negatív lesz.

Kumin Ferenc politológus a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közötti hangsúlyeltolódásra hívja fel a figyelmet, a gazdasági tárca felé. „Nem egyértelmű a költségvetési szigor felpuhulása, sem az, hogy a most meghirdetett reformsorozat mit is takar. A valódi kérdésnek sokkal inkább azt látom, a gazdasági kérdések irányításában a pénzügyi vagy a gazdasági tárca lesz-e a domináns” – mondta Kumin Ferenc a FigyelőNetnek. Hozzátette, Draskovics Tibor dörzsölt pénzügyminisztériumi bürokrata, aki a gazdaságpolitika irányításában egyértelműen a Pénzügyminisztérium dominanciáját erősítette. „Veres János nem ilyen, nem töltött el olyan hosszú időt az államigazgatásban.”

“Ez azt is jelentheti, hogy a miniszterelnök egyik fő bizalmi emberének számító Kóka János fog inkább hangsúlyt kapni. Ez racionális döntés Gyurcsánytól” – véli a politológus. Hangsúlyozta, Kóka erős ember a kormányon belül. Politikusként még újonc, de sokkal több van benne, mint amit eddig mutatott magából. Kumin Ferenc elmondta, nem hisz abban, hogy a száz kis lépés programja valódi megszorításokkal jár majd: egy évvel a választások előtt ezt nem fogja vállalni.