Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke 309 szavazatot, míg Glatz Ferenc akadémikus 230 szavazatot kapott az MSZP összesen 540 kongresszusi küldöttétől, így a nagyobb kormányzó párt köztársaságielnök-jelöltje immár hivatalosan is Szili Katalin házelnök. Egy küldött Horn Gyulára, egy pedig Bihari Mihályra voksolt.
Elnökválasztás
A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, öt évre. Választható minden választójoggal rendelkező, 35. életévét betöltött állampolgár. A jelöléshez legalább ötven képviselő aláírása szükséges, és az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. A szavazás titkos. Az első két fordulóban az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges, harmadszorra már a megjelent képviselők felének támogatása is elég. Az utolsó fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot elnyert jelölt indul. A szavazási eljárást három egymást követő nap alatt be kell fejezni.
„Köszönöm mindenkinek, aki rám szavazott! A voksolással az MSZP bebizonyította, hogy toleráns párt, mert egy pártonkívüli jelölt is volt a köztársaság elnöki posztjára” – nyilatkozta a szavazást követően Glatz Ferenc.
Koalíciós szakítópróba következik
A szocialisták vezető politikusai Szili Katalin jelölése után arra kérték a szabad demokratákat, hogy jelöltjük népszerűségének ismeretében változtassák meg korábbi, elutasító álláspontjukat. Lendvai Ildikó frakcióvezető a FigyelőNetnek elmondta: nem tart koalíciós válságtól, és szeretné, ha Szili Katalin közös jelölt lenne a szabad demokratákkal; a politikus az ellenzéki képviselők Szilire leadott, esetleges igen szavazatait ajándéknak tekinti. Toller László pécsi polgármester, a házelnök régi híve lapunknak úgy vélte, hogy lesznek ugyan koalíciós viták, de mindkét pártnak jobb, ha népszerű politikust támogat.
“Sok sikert kívánunk Szili Katalinnak!” – nyilatkozta a távirati irodának Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, majd hozzátette: az SZDSZ hozott egy döntést, és ehhez tartja magát, vagyis továbbra sem támogatja a házelnök köztársasági elnökké választását. A párt korábban bejelentette: számára Glatz Ferenc és Bárándy Péter jelölése volna elfogadható.
|
Szili Katalin 1956. május 13-án született a Somogy megyei Barcson. Általános- és középiskolai tanulmányait Barcson és Pécsett végezte, majd a Janus Pannonius Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász diplomát szerzett. 1985-ben tett jogi szakvizsgát. 1992-ben az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karán humánökológus diplomát kapott. Politikai pályáját 1992-ben kezdte pécsi önkormányzati képviselőként. 1994 óta Pécs egyik országgyűlési képviselője, a Horn-kormányban a Környezetvédelmi- és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára volt. 1998-tól 2002-ig az Országgyűlés alelnöke, 2002 óta pedig elnöke. 2000 és 2004 között az MSZP elnökhelyetteseként működöttt; a párt tavaly év végi tisztújító közgyűlésén nem vállalt tisztséget.
Sokat kockáztat a koalíció az elemző szerint
Az MSZP kongresszusa megoldást keresett egy problémára, de csak tovább növelte azt. Szili Katalin jelöltté választásával új fejezet kezdődött az elnökjelölési folyamatban: a szappanopera nem ért véget, hanem éppen ellenkezőleg, még izgalmasabbá és kiszámíthatatlanabbá vált – nyilatkozta Török Gábor. A politológus úgy véli, hogy a küldöttek többségét nem a koalíciós érdekek mozgatták, hanem az érzelmi-zsigeri politika, ezért az elnökjelölési folyamat kiszámíthatatlanná vált.
A koalíció vezetőinek és a győzelmet ünneplő házelnöknek érdemes elgondolkodniuk azon, hogy vajon kinek az érdeke egy olyan helyzet, amely akár elnökválasztási kudarchoz, vagy a koalíciós együttműködés súlyos válságához vezethet. Az államfői poszt józan politikai racionalitás, számítás szerint a koalíció számára nem ér meg ekkora kockázatot – véli az elemző.
