Belföld

Day trade – a spekulánsok játékszere

admin
admin

2005. 04. 14. 11:30

A tőzsde egyik fő jellemzője az utóbbi időben a magas volatilitás, ami ideális terep a spekulánsoknak. A technikai day trade legendás nyereségekhez, óriási bukásokhoz és sokszor furcsa tőzsdei jelenségekhez vezet.

Egy, a Budapesti Corvinus Egyetemen (a Közgázon) tartott előadás után egy hallgató nagyon érdekes kérdést tett fel. Arra volt kíváncsi, hogy igazak-e a mesés tőzsdei vagyonokról szóló legendák és nagy tönkremenetelek, vagy ez csak a kívülállók számára kreált lila köd? Ha belegondolunk, nagyon okos a meglátás, hiszen a BUX az eddigi legjobb évében is „csak” megduplázódott, márpedig ez csak akkor vezet hatalmas vagyonhoz, ha eleve nagy pénzeket forgatunk.

A legendás hozamok vagy a teljes tönkremenetel titka a különböző technikai és derivatív termékekben van. A legkedveltebb technikai megoldás a day trade (TDT), azaz a napon belüli kereskedés.

Elmélet…


A day trade azon a technikai sajátosságon alapul, hogy a tőzsdén klíringelszámolás van. Ez azt jelenti, hogy minden befektető a nap végén az adott részvényben történő nettó pozícióváltozását kell rendezze a Kelerrel szemben, nem pedig bilaterális módon minden egyes befektetővel külön-külön. Magyarán, ha veszünk 20 Mol-részvényt, majd eladunk 10-et még aznap, akkor a nap végén csak 10-et kell kifizetnünk, nem pedig 20-at, hogy vissza is kapjuk az eladott 10 árát. Tehát vehetünk részvényt úgy is, hogy nem áll rendelkezésünkre a vásárláshoz szükséges összeg.

A day trade azt jelenti, hogy napon belül kötjük meg az üzlet mindkét lábát, azaz azonos mennyiségű részvényt adunk és veszünk egy bizonyos fajta papírból. Tekintve, hogy nem fog a nap végén részvényleszállítás történni, csak pénzügyi elszámolás, így akár azt is megtehetjük, hogy először adunk el és csak utána veszünk, még akkor is, ha nem is rendelkezünk azzal a részvénnyel, amit eladtunk. Tekintve, hogy nem kell kifizetnünk a teljes vételárat, csak az esetleges veszteségekre kell fedezettel rendelkeznünk, ezért nagy tőkeáttételes pozíciót is ki lehet alakítani.







Bukni is lehet
A day trade riktán zárul a példánkban leírt átütő sikerrel. Általában kis mozgások jellemzik a piacot és nem elég az esetek 51 százalékában eltalálni az irányt, mert akkor még a jutalékokat mindig elbuktuk. Ráadásul nehéz megbecsülni, hogy valamilyen hír beépült-e már az árfolyamba, vagy netán már túl is reagálta azt. Egyébként a nagy tőkeáttétel miatt a hazai day traderek forgalomarányos részesedése jóval nagyobb, mint ami a tőkeerejükből következne és ez néha furcsa tőzsdei jelenségekhez vezet. Egyrészt hozzájárul a volatilitás emelkedéséhez forgalomszegény napokon, másrészt amennyiben tömegesen fogadtak a spekulánsok egy adott irányba és egyszerre zárják pozícióikat a nap végén, akkor láthatjuk azt, hogy a BUX kunkorodik egy nagyot lefelé vagy felfelé, majd másnap ott folytatja, ahonnan a „kunkorodás” elindult. Arra ugyan nincs statisztika, hogy mennyire sikeresek a hazai spekulánsok, de az biztos, hogy sokakat kárpótol a veszteségekért a nagy izgalom. És a TDT jellegéből fakadóan itt mindenki elmondhatja, hogy „új nap, új élet”.

… és gyakorlat

Nézzünk egy példát, hogyan működik ez a gyakorlatban. Tegyük fel, hogy a tőzsdei nyitás pillanatában napvilágot lát egy hír, miszerint az OTP megnyert egy privatizációs pályázatot. Tudjuk, hogy erre pozitívan fog reagálni a piac, de sejtjük, hogy reggel egy kicsit tovább tart, míg a nagy nemzetközi befektetők reagálnak, hiszen Londonban egy órával korábban van még, míg az USA-ban az igazak álmát alusszák. Mivel magabiztosak vagyunk az ötletünkben, ezért úgy döntünk, hogy nagy kockázatot is hajlandóak vagyunk vállalni és a tőzsdén forgatott 4 millió forintos megtakarításunkból kettőt kockáztatunk.

Tekintve, hogy az OTP egy likvid papír, így brókercégünk csak 20 százalékos fedezetet vár el. Így a 2 milliós fedezetünk mellett 10 milliós értékben vásárolhatunk OTP-részvényt, mondjuk 5000 forintos áron. A brókerünk kedvezményes TDT jutaléka 20 bázispont, azaz, a 10 millió forint után 20 ezer forintos jutalékot fizetünk. Vettünk tehát 200 OTP-részvényt.

Tételezzük fel, hogy jól becsültük meg a piac reakcióját, ezért örömmel tapasztaljuk, hogy a részvény árfolyama meredeken emelkedni kezdett. Hamarosan az 5300 forintos szintet is elérte, ami 6 százalékos drágulás. Nem akarunk kapzsik lenni, meg hát közeledik a tőzsdezárás is, és a brókerünk már kétszer telefonált, hogy el ne felejtsük zárni a pozíciónkat, mert különben az utolsó öt percben ők értékesítik a részvényeket helyettünk. Szóval 200 OTP-részvényt eladunk 5300 forinton, amiért kapnánk 10,6 millió forintot, de ismét fizetnünk kell a 20 bázispontot, ami immár 21 200 forintra emelkedett.

Nézzük, hogy zártuk a napot. Először is, kerestünk 600 ezer forintot, de kifizettünk 41 200 forint jutalékot is, azaz maradt nekünk 558 800 forint, ami ahhoz képest, hogy 2 milliót kockáztattunk, igen tisztességes eredmény.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.